Mi az a Lettrizmus?
A lettrizmus egy művészeti mozgalom, amely az 1940-es években Franciaországban alakult ki, élén Isidore Isou művész állt, és a festészet, a szobrászat és a film hagyományos fogalmait igyekezett egy új kifejezési formává bővíteni, amely a költészet, a fotográfia és a festészet elemeit is magába foglalta. A lettristák elsősorban azzal foglalkoztak, hogy a nyelv manipulálásával esztétikai élményt teremtsenek, ahelyett, hogy olyan bevett formákra támaszkodtak volna, mint a festészet vagy a szobrászat.
Szemben a korábbi művészeti irányzatokkal, mint a kubizmus vagy a futurizmus, amelyek hasonló technikákat alkalmaztak absztrakt művek létrehozására, a lettrizmus elsősorban a nyelvre mint médiumra összpontosított; szavakat, betűket és szimbólumokat használt vizuális elemként a jelentés közvetítésére. Ezt a koncepciót a lettrista művészek kibővítették, akik a szavakat képekkel kombinálták, és olyan fizikai médiumokkal kísérleteztek, mint a hang és a fény.
Maga a “lettrizmus” kifejezés a francia “lettres” szóból származik, ami lefordítva “betűket” jelent; ez kiemeli a mozgalom elsődleges célját, amely az írott nyelv segítségével történő vizuális kifejezés felfedezése volt. A kifejezés egy sajátos írásstílusra is utal, amelyet maga Isou fejlesztett ki, és amelyet “Isouian script”-nek neveztek el; ez a hagyományos latin ábécé átrendezését jelentette, hogy minden egyes betűnek sajátos alakja és rendeltetése legyen.
A lettrizmus alapelve a művészi szabadság hangsúlyozása volt; az avantgárd kifejezésmód más formáival ellentétben ebben az időben nem voltak meghatározott szabályok vagy szigorú irányelvek arra vonatkozóan, hogy hogyan kell kinézniük vagy felépíteniük a műveknek. Minden művész úgy közelíthette meg munkáját, ahogyan azt jónak látta, lehetővé téve a kísérletezést az egyes műveken belül, valamint a különböző művészek között.
A lettrizmus számos más művészeti mozgalomra is hatással volt, többek között a fluxusra, a neolettista mozira és a neoista performanszművészetre; ma is számos kortárs művész gyakorolja, akik a vizuális kifejezés játékos megközelítéséből merítenek ihletet.
