Mi az a Mindfulness?
A mindfulness, magyarul gyakran “jelenlét“-ként fordítják, egy olyan meditatív gyakorlat, amelynek célja a teljes és tudatos jelenlét a pillanatban, anélkül, hogy az elménk a múltban vagy a jövőben kalandozna.
A mindfulness kifejezés a buddhista hagyományból származik, de ma széles körben alkalmazzák a pszichológiában és a mentális egészségügyben. Jon Kabat-Zinn, a modern mindfulness mozgalom egyik úttörője, úgy definiálta, mint “a jelen pillanat tudatos elfogadása, ítélkezés nélkül“.
A mindfulness gyakorlásához nem szükséges speciális technika vagy pozíció. Az a lényeg, hogy teljes figyelmünket a jelen pillanatra irányítsuk, és tudatosan észleljük a gondolatainkat, érzéseinket, érzékeléseinket és környezetünket, anélkül, hogy megpróbálnánk megváltoztatni vagy megítélni őket. Ez a gyakorlat segít csökkenteni a stresszt, javítani a koncentrációt, növelni az önmegértést és elősegíteni a mentális jólétet.
A mindfulness gyakorlata nem korlátozódik a meditációra.
Alkalmazható a hétköznapi tevékenységekben is, mint például az étkezés, a séta, a zenehallgatás, vagy a művészi alkotás. A lényeg az, hogy teljesen jelen legyünk és tudatosan észleljük az adott pillanatot. A mindfulness gyakorlata a művészetben is megjelenik, amikor az alkotó teljesen belemerül a teremtés folyamatába, és teljes figyelmét a művére irányítja.
Hogyan hat a mindfulness a művészetre?
A mindfulness, azaz a tudatos jelenlét gyakorlása, mély és változatos hatást gyakorolt a kortárs művészet világára. A művészek széles spektruma használta ezt a filozófiát, hogy új mélységeket fedezzen fel és új perspektívákat nyisson a nézők számára.
Nézzünk néhány példát arra, hogy a mindfulness hogyan jelenik meg a kortárs művészetben!
Az első példa, amit bemutatunk, az amerikai művész, Richard Long alkotása. Long hosszú sétákat tesz a természetben, és műveit a tapasztalatokból születő gondolatai inspirálják.
A “A Line Made by Walking” (Egy vonal, amit a séta hoz létre) című művében egyszerűen a fűben hagyott nyomot mutatja be, ami a sétája során keletkezett. A nézőt arra ösztönzi, hogy figyeljen oda a látszólag jelentéktelen részletekre és a jelen pillanatra.
Az amerikai művész, Janet Echelman “Her Secret is Patience” (A titka a türelem) című műve Phoenixben található.
Ez a monumentális, szabadtéri szobor a mindfulness lényegét hivatott bemutatni. Az alkotás a szél és a fény játékával változik, a nézőt pedig arra ösztönzi, hogy figyelje meg ezeket a változásokat és élje át a jelen pillanatot.
Az olasz művész, Giuseppe Penone “Respirare l’ombra” (A árnyékot lélegezni) című műve a mindfulness és a természet kapcsolatát hangsúlyozza. A mű egy nagy üvegházban helyezkedik el, amelyben falevelekkel borított falak és bronzból készült légzőmaszkok találhatóak.
A művész ezzel arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen fontos a természettel való kapcsolatunk és annak tudatos érzékelése.
Kimsooja, a dél-koreai művész, alkotásaiban gyakran használja a mindfulness technikáját, amit a keleti filozófiából merít. Egyik legismertebb installációja, a “To Breathe: Bottari” (Lélegezni: Bottari) a nézőt egy olyan tükörbevonatú térbe viszi, amelyben az égbolt és a város képei vetülnek a falakra, a padlóra és a mennyezetre. Az alkotásban szereplő tükrök megsokszorozzák a képeket, és folyamatosan változó, meditatív környezetet hoznak létre.
Ebben a térben a nézők a jelen pillanatra összpontosíthatnak, és elmélyülhetnek a látványban, amit a tükrök és a fény játéka nyújt.
Az indiai művész, Dayanita Singh művei szintén hívnak mindfulness gyakorlásra. Singh fotókönyvei – például a “Museum Bhavan” (Múzeum-palota) – arra ösztönzik a nézőket, hogy lassítsanak le, és vegyék a fáradságot megfigyelni a részleteket.
A könyvekben található képek a mindennapi életet ábrázolják Indiában, és arra hívnak, hogy nézzünk rá új szemmel a hétköznapi dolgokra.
Egy másik példa a mindfulness gyakorlatára a kortárs művészetben Agnes Martin művei. A kanadai-amerikai művész absztrakt kompozíciói – mint például a “With My Back to the World” (Háttal a világnak, címlapkép) – minimalista stílusban készülnek, finom színekkel és ritmikus vonalakkal.
Martin művei arra hívnak minket, hogy vegyük észre a szépséget a legegyszerűbb formákban és színekben, és találjuk meg a békét és a nyugalmat a művei által nyújtott meditatív élményben.
Az ausztrál művész, Janet Laurence munkássága gyakran kötődik a természethez és környezeti témákhoz. A “Deep Breathing: Resuscitation for the Reef” (Mély lélegzet: A zátony újraélesztése) című installációjában például a Nagy-korallzátony állapotát mutatja be. A művet úgy alakította ki, mint egy sebészeti kórházat, ahol a különböző korallmintákat “kezelik”.
A látogatók ezen az installáción keresztül tudatosabban közelíthetnek a természet és környezetünk védelmének kérdéséhez, valamint arra ösztönözhetik őket, hogy figyeljenek oda a világunkban zajló környezeti változásokra.
Egy másik példa a mindfulness alkalmazására a kortárs művészetben a brit művész, Andy Goldsworthy alkotásai. Goldsworthy a természetben található anyagokat használja műveihez, mint például kövek, levelek, ágak vagy jégdarabok. A “Rivers and Tides” (Folyók és árapályok) című dokumentumfilmjében láthatjuk, hogyan alkot órákon, sőt napokon keresztül a szabadban, meditatív állapotban.
A műveinek megalkotása során, valamint a nézők számára is, a mindfulness gyakorlata központi jelentőségű, hiszen a természettel való szoros kapcsolat és a jelen pillanatra való összpontosítás segít megérteni és mélyebben megtapasztalni a természetben rejlő szépséget és harmóniát.
A mindfulness tehát nem csupán egy technika, amit a művészek használnak alkotásaikban, hanem egy univerzális érték, ami áthatja a kortárs művészeti világot. Ez a tudatosság és jelenlét hozzásegíti a nézőket, hogy új módon kapcsolódjanak a művészettel, és mélyebb, személyesebb élményekben legyen részük.
