VoG 1531 Kenguru kiállítás 6

Tárlat! Mayer Balázs Kenguru – „VoG 1531” – Budatower Galéria: Március 1-27.

Trendek

Március 1-én nyílt meg Mayer Balázs Kenguru – „VoG 1531” című tárlata a Budatower Galériában, ahova ezúttal is szeretettel invitálunk!

Művészeti piactér

A kiállítás 2023. március 27-ig ingyenesen látogatható, szombatonként pedig (azaz március 4 – 11 – 19 – 26 – án) 14.00 órától alkotói tárlatvezetésre invitálunk!

Mayer Balázs „Kenguru” divattervezőként ismert a hazai közéletben. 1971-ben született Budapesten, és már nagyon fiatalon, 20-as évei elején néhány inspiráló Nyugat-európai és Egyesült Államokbeli utazásának hatására az iparművészet – divattervezés felé fordult. A közel három évtizedes divatéletbeli jelenlét egy különleges és nagyívű pályát eredményezett: saját védjeggyel ellátott, összetéveszthetetlenül vibráló és színes kollekciói mellett létrehozta a Budapest Fashion Week brandet, több száz kezdő tervezőnek bemutatkozási lehetőséget kínálva e nagyon nehéz és göröngyös, buktatókkal tűzdelt színpadon – a divat világában.

A „civil” élet, divattervezői, szervezői munkája mellett azonban – a világra nyitott és érzékeny emberként- figyelme középpontjában egyre hangsúlyosabb helyet foglalt el a spiritualitás. A civil lét küzdelmekkel teli mindennapjai akaratlanul is kiélezték és fogékonyabbá tették, a csillivilli külsőségekkel szemben a befele összpontosítás, fogalmazhatjuk a profán „lárpurlár” dolgok helyett a spiritualitás, ezzel összefüggésben a humánus megnyilvánulás, a másoknak való segítségnyújtás lett az elsődleges.

Az ezredforduló vibráló és kaotikus világa – ahogy sokunkban – egyfajta útkeresést indukált. Ebben az útkeresésben újra kell definiálni önmagunkat, – kik vagyunk, honnan jöttünk és hova tartunk alapon, felismerni és megtalálni vagy visszatalálni hitünkhöz.

Kenguru első képzőművészeti próbálkozásai még a ’90-es évek közepén születtek – kezdeti sematikus elgondolások formájában, de a jelen, első és bemutatkozó sorozatának op-artos elemei már akkor is felfedezhetőek munkáin.

A most bemutatandó sorozat középpontjában egy 1531-re visszanyúló történet áll, amikor is a Szűzanya 1531. december 9-én egy egyszerű indiánnak, Cuauhtlatoatzinnak (aki a keresztségben a Juan Diego nevet kapta) megjelent. A jelenés a Mexikóvárostól északnyugatra fekvő Tepeyac-dombon történt.

TIPP:   Kalligráfia, Művészet, Stílus, Inspirációk!

A ragyogó, aranyködbe burkolózó nőalak Isten Anyjaként mutatkozott be, és arra szólította föl az indiánt, menjen a püspökhöz, s közölje: „Azt akarom, hogy templomot emeljenek e helyen!” A püspök égi jelet kért a jelenés hitelessége bizonyítására. December 12-én a Szűzanya virágokat küldött neki, melyek átadásakor a köpenyen, melyben a virágokat Juan az ölében vitte, csodálatos módon megjelent Mária képe.

Az indiánköpenyre festett kép a lehajtott fejű, imára kulcsolt kezű, dicsfénnyel övezett, félholdon álló Szüzet ábrázolja: kezében nem tart gyermeket. A félholdat angyalalak tartja.*

A 22 részes festmény-kollekció első darabjai 2013-ban születtek, és az elmúlt egy évtized alatt formálódtak sorozattá, ahol az egyes darabok önmagukban is önálló művészeti értékkel bírnak, ugyanakkor együttesen felnagyítják, egy nagyon határozott és szuggesztív fókuszba helyezik a spirituális üzenetet.

A 22 művészeti alkotás egyenként 50 x 70 cm nagyságú, és akril /vászon technikával készült. A művész, a képenként változó geometrikus konstrukció fókuszába helyezi a Guadalupai Szűz sematikus alakját.

Az op-art optikai hatása révén a képek a vibrálás érzetét keltik, az egyetlen nyugvó pont a Szűz alakja. E művészi hatás figyelmünket még inkább e fókuszra irányítja, egyfajta -spirituális értelemben is- lényeglátásra bírva a szemlélőt.

Az alkotó egyértelmű törekvése, hogy a befogadót az alkotással történő találkozásakor érzelmi szinten ragadja meg, sőt, szellemi rezonálásra késztesse. A képsorozat replikálódó tartalma révén ráerősít e hatásra. A ma, hitétől eltántorodott és sűrű sötét erődben bolyongó embere számára egyfajta útjelző lámpásként világítanak a művek.

Egyfajta fény, ami elválaszt a sötétségtől, beragyogja kaotikus világunkat és utat mutat. Lelkiekben felemelni és megtisztulni – ez korunk egyik fontos művészi és emberi feladata.

Ha művészettörténeti kontextusban vizsgáljuk a műveket, mindenképp érdemes megemlíteni magát a technikát. A 21. századi vizuális művészet kézenfekvő módon használja, vagy hívja segítségül a komputer technikát. Ennek következtében az átlag szemlélő gyakran feledkezik meg e mértani precízség aprólékos kifinomultságot igénylő művészi hozzáállásáról, amikor hagyományos technikával, mértani pontossággal kivitelezett alkotásokkal találja szemben magát a befogadó.
Ha szabad ilyet mondani, ebben még inkább benne van az „individuum”, a rajzoló tábla fölé görnyedt, aprólékos ecsetvonásokkal haladó alkotó.

TIPP:   A játékosság és az improvizáció művészete: A spontaneitás és a kreativitás szerepe a kortárs alkotásokban

Kenguru művészetére – már a divattervezés kapcsán is egy mindentől jól elkülöníthető színesség volt jellemző. Ha egy művészeti korszakkal kellene jellemezni ruhatervezői munkáit, akkor az mindenképp színes és vibráló kollekciói kapcsán az op- art, vagy pop-art lehetne. Kenguru szemén át szemlélve a világ sokkal vibrálóbb, sokkal színesebb – és ezt látjuk most visszaköszönni képzőművészi megnyilvánulásaiban is.

A színek szándékos vagy esetleges használata egy-egy képen, vagy sorozaton belül is meghatározó. A kollekció minden egyes darabján absztrahálódik az 1531-es csoda történelmi – földrajzi helye, a közép-amerikai kontinens vibráló színhasználatának visszatükrözésével.

Ugyanakkor érdemes a keresztény színvilág-szimbolika értelmezésében is egy pillantást vetni a művekre, amik tudattalanul is különböző érzéseket, érzeteket keltenek bennünk:

  • Ragyogó sárga: a szentség, a felfedett igazság kifejezője
  • Narancs : a zsidó hagyományban ragyogás és pompa színe
  • Vörös: az Újszövetségben az engesztelés, vezeklés, áldozat színe
  • Barna: a föld színe – termékenység, gondoskodás, ugyanakkor Ferencesek öltözetének színe – az evilági hívságok megvetése társul hozzá.
  • Szürke: a test halála, lélek halhatatlansága
  • Zöld: kereszténységben halhatatlanág, feltámadás
  • Kék: ember feletti, kereszténységben: angyalok Szűz Mária színe
  • Lila: autoritás, igazság, böjt, várakozás, szomorúság
  • Fekete: bűn, pokol, bűnhődés

A 22 darabos sorozatból jól elkülönülve kiválik egy „triptichon”, ahol Szűz Mária sematikus képe egy fénycsóvával övezve fehér háttér előtt jelenik meg. A fehér a fény, a tisztaság, a transzcendencia, a tökéletesség szimbóluma, az egyszerűség jelképe. Lunáris szín, azaz a női princípium szűzi aspektusát jelzi.

A triptichon a kereszténység színelméleti szimbolikáján keresztül a Mária életút szakaszaira utal vissza. A képeken sorrendben haladva elsőként Mária, az hús-vér földi nő, -de már a kiválasztott szerepre kijelölt nő- narancssárgában, a pompa színében jelenik meg. A kék ruha maga Szűz Mária színe, egyúttal a kék az emberfeletti jelképe.

TIPP:   KÖNYVAJÁNLÓ: Laura Imai Messina - Amit a szélre bízunk

A következő képen a ragyogó sárga palástban a szentség, a felfedett igazság kifejezőjeként a szeplőtelenül megfogant Isten-gyermek anyjaként tündököl, és végül a lila-zöld kombinációban a lila színen keresztül benne van az anya fájdalmát megjelenítő allegória, a lila a szomorúság, böjt, várakozás szimbóluma, és mintegy erre replikázva a zöldben absztrahálódik a kereszténység legfontosabb üzenete, a halhatatlanság, feltámadás. A képen a művész által ábrázolva a Szűz a keresztény hit legvégső lényegét megragadva mutatkozik.

A képek spirituális ereje e szakrális térben megsokszorozódik. Ismerve a történelmi hátteret óhatatlanul is párhuzamot vonunk az 1531-es Guadalupai templom építési történet és a Mária-Magdolna templom között. Előbbi egy hitetlen indián -mint kiválasztott hírvivő- üzenete nyomán építtetett, utóbbit a tatárjárás tépázta ország spirituális igényeiből a felfele tekintés, remény kifejeződésének eredményeként született. A templom az összetartozás, a hit erejének rendíthetetlen szimbólumaként jelenik meg.

A művek tartalma és az épület kölcsönhatása révén nyilvánvaló üzenetként, mint végső konklúzió fogalmazhatjuk meg: ahogyan a Mária-Magdolna torony a 13. század óta állta a történelem viharait, úgy kapaszkodjunk itt a 21 század kaotikus, önmagából kifordult világban rendíthetetlen hitünkbe. Egyúttal ez a képsorozat lényege – sematikus már-már plakát művészet akcionalista jellegével felhívni a figyelmet: A hitehagyott, reményeitől megfosztott emberiség szeme előtt mindig és mindenhol ott van az, amit kilúgozott és kiüresedett világában elvesztett, és kételyei közt keres. Félelmeire válaszul a HIT..

/Tóth Léna Zsuzsa művelődésszervező/

*Forrás magyar katolikus lexikon

Címkék:

Vélemény, hozzászólás?