Az NFT-k népszerűsége az elmúlt pár évben jelentősen megnőtt, és számos alkotóművész és amatőr alkotó kínálta eladásra az alkotását NFT formátumban, elárasztva ezzel az NFT platformokat a különböző digitális képekkel, videókkal, animációkkal, és egyéb formátumokkal.
2022-ben visszaesés volt látható, drasztikusan csökkent az NFT-k forgalma, és megfigyelhető volt egyfajta kiábrándulás a NFT-k piacából.
Ez hozzájárult ahhoz, hogy a digitális művészeti alkotások piactere jobban letisztuljon, és azok az alkotások maradjanak fent, amelyek valóban értékállók.
Az NFT-k számos előnnyel rendelkeznek, például a segítségükkel gyűjthetővé váltak a digitális eszközök (és egyéb, akár kézzelfogható tárgyak is), mivel a tárgyakhoz rendelt digitális, egyedi azonosító egyértelműen jelöli, hogy ki az alkotás tulajdonosa. Emellett az alkotó meghatározhat egy bizonyos jogdíj százalékot, amelyben az alkotások eladása után részesülhet. Ez lehetővé teszi azt, hogy az alkotó minden egyes eladáskor az alkotás árából egy általa meghatározott százalékban részesüljön.
Bár úgy tűnhet, hogy az NFT-k egy igazságosabb rendszer megteremtését segítik (nemcsak) a művészeti piacon, valójában sokkal árnyaltabb az a kérdés, hogy mennyire éri meg NFT-ként értékesíteni egy alkotást. Amennyiben NFT-ként szeretnénk eladásra kínálni egy alkotást, számos költséggel kell számolnunk.
Például a fiat valuta átváltása után a kriptovaluták tranzakciós díja kifejezetten magas, és az alkotások feltöltése az NFT platformokra szintén költséges.
Emiatt felmerülhet bennünk a kérdés, vajon biztosan megéri NFT formátumban eladásra kínálni egy alkotást, és ha igen, akkor milyen eszközöket érdemes használni a promócióhoz?
A digitális formátum miatt feltételezhetjük, hogy jóval több online jelenlétre van szükség egy NFT promóciójához, mint egy hagyományos alkotás népszerűsítéséhez. Az sem mindegy, hogy önállóan, vagy galéria/aukciósház segítségével szeretnénk eladni az alkotást. Mindkét esetben online és offline eszközöket egyaránt érdemes használni az NFT-k promóciója során.
A hagyományos marketingkommunikációs eszközöket két csoportra bonthatjuk: ATL és BTL eszközökre.
Előbbi az „above the line”, azaz a költségesebb eszközökre vonatkozik, amelyek segítségével könnyebben lehet elérni nagyobb embertömeget.
ATL eszközök csoportjába tartoznak a következők:
- Televíziós reklámok
- Rádió reklámok
- Nyomtatott sajtó
- Plakátok és kültéri hirdetések
- Online hirdetések
- Mozi hirdetések
- Rendezvények és sponzorációk
A BTL a „belove the line” szavakat takarja, és ebbe az olyan ingyenes, vagy alacsony költségű promóciós eszközök tartoznak. Előfordul átfedés a két csoportban, például az online hirdetések, rendezvényeken való részvétel mindkét csoportba besorolható.
BTL eszközök csoportjába tartoznak a következők:
- Személyes értékesítés és kapcsolatépítés
- Vásárláshelyi promóció (kuponok, árengedmény táblák vagy ingyenes termékminták) • Szponzorációk és rendezvényeken való megjelenés
- Pályázatok és versenyek
- Hírlevelek küldése
- Telefononos megkeresés
- Weboldalon keresztüli kommunikáció
- Social media megjelenés
- Online hirdetések
Amennyiben galéria segítségével szeretnénk eladni az alkotásunkat, akkor a galéria anyagi támogatásától függően könnyebben juthatunk ATL kategóriába tartozó marketingkommunikációs eszközökhöz, például könnyebben jelenhetünk meg TV-ben vagy rádiós adásban, online vagy papír alapú folyóiratban.
Előfordulhat, hogy egy galéria keveset költ promócióra, mert maga a hírnév egy olyan értéket képvisel, amely önmagában elég jelentős ahhoz, hogy nem igényel további promóciót. Ez viszont csak ritkább esetekben fordul elő.
Amennyiben önállóan szeretnénk promotálni az alkotásunkat, sokkal nagyobb online jelenlétre van szükség. Elengedhetetlen egy olyan weboldal megléte, amelyen bemutathatjuk az alkotást, a készítőit, az NFT technológiai hátterét, a fizetési módot, és az egyéb szükséges információkat. Az egyik hatékony módja a promóciónak az emailcím gyűjtés és az azt követő
hírlevélküldés. Emellett elengedhetetlen az online social media jelenlét az olyan platformokon, mint például a Twitter, Instagram, Discord, Telegram.
Akár önállóan, akár galéria segítségével szeretnénk eladni el az alkotásunkat, elengedhetetlenek a kézzel fogható kiegészítő promóciós termékek használata, például bemutató brosúra, kiadvány, és más szóróanyagok nyomtatása.
Annak érdekében, hogy sikeres legyen a promóció, fontos először a kollekció vagy az önálló alkotás célcsoportját ismerni, és azokat a piaci szereplőket (alkotókat és galériákat) figyelembe venni, akik a versenytársaink lehetnek. Ezek alapján tudjuk kiválasztani azokat a marketingkommunikációs eszközöket, amelyek leginkább illenek a célunkhoz. Érdemes a promóciós folyamatot állandóan nyomon követni, és ha kell, új eszközöket alkalmazni és változtatni a stratégián.
Felhasznált irodalomjegyzék:
Cuban, M. (2023) Non-fungible token NFT, Definition, Marketplaces, & Facts, Britannica. https://www.britannica.com/topic/non-fungible-token-data
2023.09.20.
Horváth, D. (2016) Marketingkommunikáció. (Stratégia, új média, fogyasztói részvétel). Szerkesztette: Bauer A. Akadémiai Kiadó. 56-67.
https://doi.org/10.1556/9789630597227
2023.09.20.
Savić, I. et al. (2022) Marketing and new technologies: The use of NFT in promotional activities of brands – an overview, Sinergija University International Scientific Conference https://doi.org/10.7251/ZRSNG2223027S.
2023.09.20.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-23-1-I-322 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti, Kulturális és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.
