Zöld Szemek, Sárga Fény
Zöld szemek, sárga fény, a világ felett
Szürke felhők gomolyognak, mint az idő szövete.
A szemekben tükröződik a valóság, mint egy tükör,
De a fényben rejtőzik a képzelet, mint egy ködös hajnal.
Az éjszaka leple alatt, ahol a csillagok szunnyadnak,
A zöld szemek ragyognak, mint a holdfény a tengeren.
A sárga fény pedig, mint egy fáklya, világít a sötétben,
Ahol a titkok és a rejtélyek összefonódnak, mint a szőtt szálak.
A szemek, melyekben az élet tükröződik, keresik a fényt,
A fényt, mely a sötétségben világít, mint egy bátor hajós.
De a fény nem csak világít, hanem melegít is,
Mint egy anya ölelése, vagy egy szerelmes csók.
A szemek és a fény, mint két összefonódó folyó,
Együtt alkotnak egy csodálatos képet, mint egy festmény.
De a kép nem csak szép, hanem titokzatos is,
Mint egy rejtély, melyet csak a legbátrabbak fedezhetnek fel.
Az élet, mint egy könyv, tele van rejtélyekkel és titkokkal,
De a szemek és a fény segítenek nekünk megérteni őket.
Mert a szemek a lélek tükrei, a fény pedig az élet lámpása,
Együtt alkotnak egy csodálatos világot, melyben mi élünk.
Zöld szemek, sárga fény, a világ felett,
Csodálatos költői képek, melyekben mi élünk.
De ne felejtsük el, hogy a képek nem csak szépek,
Hanem titokzatosak is, mint a rejtélyek, melyeket csak a legbátrabbak fedezhetnek fel.
