A vonalvezetés (linearity) a szobrászatban egy olyan művészeti fogalom, amely a szobrászati alkotásokban megjelenő vonalak és azok elrendezésének jellemzésére szolgál. A vonalvezetés a szobrász művészek által használt eszköz, amely segít a formák és a térszervezés kifejezésében.
A vonalvezetés lehet egyenes vagy görbe, szaggatott vagy folytonos, vastag vagy vékony. Ezek a vonalak lehetnek láthatóak vagy csak képzeletbeliek, de mindig meghatározó szerepet játszanak a szobrászati alkotásokban.
Az egyenes vonalvezetés általában stabilitást és merevséget sugall, míg a görbe vonalvezetés inkább dinamikusságot és mozgást fejez ki. A szaggatott vonalvezetés izgalmat és feszültséget hozhat létre, míg a folytonos vonalvezetés simaságot és harmóniát sugallhat.
A vonalvezetés fontos szerepet játszik a szobrászati kompozícióban és a térbeli elrendezésben. A vonalak segítségével a szobrászok kiemelhetik a formákat, struktúrákat és textúrákat, valamint irányt és mozgást adhatnak a szobrászati alkotásoknak.
A vonalvezetés tehát egy olyan eszköz, amely segít a szobrászoknak kifejezni a formákat és a térszervezést. A vonalak elrendezése és jellege meghatározza az alkotás hangulatát és hatását, és lehetővé teszi a szobrászok számára, hogy átadják gondolataikat és érzéseiket a nézőknek.
