Virágok kórusa
Ébred a hajnal, a virágok kórusa dallamot sző,
A rózsa, a liliom, a tulipán színekben énekelő.
A kertben járva, lelkemben érzem az életük zengését,
Minden szirmukon a napfény csillanó éneklését.
A virágszirom, mint a szív, nyílik, zárul, ébred és alszik,
Minden nap újra kezdődik a történet, mely sosem halszik.
A szél halkan simogatja őket, mintha zongorán játszana,
Harmonikus dallamot sző, mely a szívünkben lakozna.
A virágok élete, mint egy fiatal lányé, ki épp felnő,
Az első szerelem, a bánat, a boldogság mind-mind belenő.
Minden virág egy történet, egy lecke, melyet meg kell tanulni,
Hogy a szívünkben mélyen gyökerező szeretetet fel tudjuk támasztani.
A virágok kórusa, mint egy ének, mely a lélekhez szól,
Minden szirmuk egy-egy szó, mely a szívünkben húrba ütől.
A virágok élete, mint egy költemény, melyet a természet ír,
A szabad vers, mely a lélekben születik, s a szívben végül kihűl.
Minden nap a virágok kórusa új dallamot sző,
A rózsa, a liliom, a tulipán színekben énekelő.
A kertben járva, lelkemben érzem az életük zengését,
Minden szirmukon a napfény csillanó éneklését.
