Versek- 59 oldal

Az idő gyógyír a lelkemnek Ó, hová sodort az idők szíve, Hol a múlt árnya s a jövő fénye összeér? Hol a… Olvass tovább

Szőke fűzők és virágkoszorúk Ott, ahol a holdfényben fürdőznek az árnyak, Szőke fűzők közt bolyongok én, az éj leple alatt. Ahol a… Olvass tovább

Mélyen a lelkemben Mélyen a lelkemben, ahol a gondolatok szürke fényben úsznak, mint a szellemek, ott találsz meg engem, ahol a szavak… Olvass tovább

Gyertyák hullámzó tengerén Hullámzik a gyertyák világa, lángjaik Mint a tenger habjai, táncolnak a sötétben. Árnyékuk a falon, mint rejtélyes álmodók, A… Olvass tovább

Az égig érő hegycsúcsok Magányosan állok itt, a csúcsok közt, Mint egy elhagyatott, csendes pásztor. Körülöttem a szél, a sziklák, az ég,… Olvass tovább

A Napisten csodálatos birodalma Lángoló napkorong, az ég kovácsa, Ólomként olvasztja a felhők szívét. Fényével festi meg a világ arcát, A világosság… Olvass tovább

Az elhagyott tó partján a magány visszhangja A tó csendes, csak a nádas suttog, Az alkonyatban szürkülő partok közt, Hol a magány… Olvass tovább

Elillant szerelem lángja Gyöngyöző cseppekben olvad a hajnal, Mint szívünkben a kései bánat. Szelíd pirkadatban szunnyad a vágy, Mint elszállt szerelem lángja,… Olvass tovább

Az oktatás és technológia szimfóniája A tudás fénye, mint a hajnali nap, Fénylő sugarat vet a ködbe burkolt világra. Itt, ahol az… Olvass tovább

A győzelem édes íze Győzelem, mint a nap, mely felkel, S mint a hold, mely éjszakánkra derül. Győzelem, mint a szél, mely… Olvass tovább

Apró kalandozók a természet ösvényein Csillagösvényeken járunk, keresztül az éjszakán, Suttogó falevelek alatt, a Hold fényes pályán. Különös lények vagyunk mi, az… Olvass tovább

Lélek testvéri ölelése A női lét, mint tündöklő égi fény, Melyben a lélek testvéri ölelése ébred. Szabadon száll, mint a szél, a… Olvass tovább

A lélek kertjében A lélek kertjében, hol a vágyak virágzanak, Ott nőnek a gondolatok, mint színes virágok, A szívem mélyén, ahol a… Olvass tovább

A városom szíve dobog, szüntelenül, éjjel-nappal, Mint a patak csobogása az őszi erdő mélyén. Minden utcája, minden háza, minden lépte, Mint a… Olvass tovább

A nosztalgia ölelésében kergetem az emlékeket Egy szürke égbolt szőtte takaró alatt, Hol a múlt ködös árnyai játszanak, S a nosztalgia ölelésében… Olvass tovább

A nap sugarai a tájat ölelik Fényes égi látomás, melynek hírnöke vagyok, Nap, melynek sugarai a tájat ölelik. Én, ki a hajnalban… Olvass tovább

Túl a külsőn, az élet mélyén Ott, hol a bús szív csendjét a szél zavarja, Hol a szó súlya a csöndet megtartja,… Olvass tovább

Mesebeli teremtmények Százszorszép álmokban ringatózó, Ághegyen szunnyadó, holdfényes tündér, Csendes erdő mélyén, hol a csermely zeng, Egy mesebeli világban él, ahol a… Olvass tovább

Színek és illatok ölelése A rózsa színében rejlik a női erő, Sárga napraforgóban a hajnal fénye törő, A levendula illatában a békesség… Olvass tovább

Fájdalomvirágok a lélek kertjében A szív kertjében, hol a gondolatok csendje rejlik, Néma fájdalomvirágok búsan ébrednek. Mint a sötét éjben a csillagok,… Olvass tovább