Varázslatos díszek a fenyőfán
Csillagok függnek a fenyő ágain,
Mint éjféli égbolt titkos ajándékai.
Fények tánca, mint a távoli galaxisok,
Egy másik világba kalauzolnak az ünnepek.
Fénylő gömbök, mint bolygók a végtelenben,
Színes csillagporban fürdenek, s csillognak.
Az időtlen térben úsznak, mint a csillagok,
Minden egyes gömb egy-egy titokzatos történet.
Kéklő, zöldlő, piros fények játéka,
Mint az északi fény tündöklő színfátyla.
Az ünnepi díszek között egy különös ékszer,
Egy időgép, mely a jövőbe repít és a múltba visz.
A jelenben állva, a múltba tekintünk,
A jövőbe látunk, ahol titkok és csodák várnak.
A fenyőfa díszei, mint a csillagok a végtelenben,
Egy másik világba kalauzolnak az ünnepek.
A fenyőfa díszei, mint a csillagok az éjszakában,
Varázslatosak, mint a távoli galaxisok.
Egy másik világba kalauzolnak az ünnepek,
Ahol a jövő és a múlt összeér, s a csoda valósággá válik.
