UTAK A MŰVÉSZETTERÁPIÁBAN – INTERJÚSOROZAT MŰVÉSZETTERÁPIÁS SZAKEMBEREKKEL
Szlávik-Kovács Enikő
Végzettségek
2018 – 2020 Károli Gáspár Református Egyetem – mentálhigiénés segítő szakember
2015 – 2017 Wesley János Lelkészképző Főiskola – komplex művészeti terapeuta
2010 – 2012 Pázmány Péter Katolikus Egyetem – európai és nemzetközi igazgatásszervező
2009- 2012 Pannon Egyetem – nemzetközi kapcsolatok elemző
2005 – 2009 Nyíregyházi Főiskola – nemzetközi kapcsolatok szakreferens
Továbbképzések
2021 Rajzelemzési Intézet – Okleveles rajzvizsgálati szakértő továbbképzési program
2020/2021 Online Life coaching képzés
2019 LEA – Egészségvédő és fejlesztő művészetterapeuta továbbképzés (III. blokk)
2018 tavasza Magyar CG Jung Analitikus Pszichológiai Egyesület – Az álomértelmezés klinikai gyakorlata c. képzés
2017 tavasza MEKDSZ – Hozzáértő segítő képzés
2016 ősze Fazekas Gábor – MBSR – „Mindfulness Based Stress Reduction” 8 hetes tanfolyam
2015 tavasza Egyéni és közös rajzvizsgálat 48 órás továbbképzési program
Koterle-Magasházi Virág: Hogyan kerültél kapcsolatba a művészetterápiával? Honnan hoztad az érdeklődést?
Szlávik-Kovács Enikő: Klisés lenne azt mondani, hogy már gyerekként is vonzott a művészetek világa? De hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem így volt. Pályafutásomat a homokozóban kezdtem, imádtam formázni a vizes homokot, szüleim nagy örömére enni is. Viccet félretéve a művészeteknek már kiskorom óta nagy szerepe van az életemben. Évekig tanultam hegedülni, zongorázni, és különórákra jártam rajzból egy szobrászművészhez. Biztosan az sem véletlen, hogy férjem eredeti végzettsége zenész. Elég fiatalon megtapasztaltam, hogy a különböző művészeti ágak által olykor szavak nélkül is kifejezhetem a bennem lévő érzéseket, érzelmeket. Hiszen igenis vannak olyan élethelyzetek, amikor a szavak kevésnek bizonyulnak, hogy meg tudjuk fogalmazni azt, ami lelkünk legmélyén zajlik. A zenében és a rajzolásban, festészetben sem voltam, vagyok szerintem „kiemelkedő”. Jelentsen a kiemelkedő bármit is a mai világban. Én csak azt éreztem már gyerekként is, hogy szeretem a zenét, a vizsgákat és a vele járó feszültségeket nem szerettem. Azt sem, ha rajzórán én úgy éreztem, huh, ez aztán szuper lett, és kaptam rá esetleg egy olyan jegyet, megjegyzést, amit nem értettem, hiszen nekem az az alkotás volt a legszebb, legjobb abban a pillanatban. Játéknak éltem meg a zenélést, festést is, de úgy éreztem, keretek közé vagyok szorítva.
Valahogy úgy hozta az élet, hogy a kezdeti művészeti érdeklődésemet felváltotta egy nemzetközi tanulmányok vonal, külföldi ösztöndíjakkal, tanulmányokkal. Budapesten éltem és dolgoztam, amikor egy régi gimis barátnőm, akivel évek óta nem beszéltem, rám írt, hogy lesz egy élményfestő műhely életfa témában, és elmennék-e vele. Gondoltam, miért ne, ártani biztosan nem fog. Azon az élményfestő műhelyen az alkotás közben mintha új csatornákat nyitottak volna meg bennem, olyan felszabadító érzés kerített hatalmába, hogy elmentem a legközelebbi hobbiboltba, és elkezdtem beszerezni különféle eszközöket. Az akkori munkahelyemen pszichésen, lelkileg annyira lemerültem, hogy üdítő volt otthon munka után megélni azt, hogy újra élek, alkotok, és valami új születik meg a kezeim között.
Torma Évánál merítkeztem meg először a művészetterápiás alkalmak varázslatos világában, utána már csak arra emlékszem, hogy a művészetterápiás képzés felvételijére készülök, és belevágtam abba, amire a lelkem ösztönösen mindig is hívást érzett.
Van egy pont az alkotás közben, amikor megszűnik a tér és idő, és csak alkotsz. Jelen vagy, gondolatok, gondok nélkül. Számomra ez az érzés felszabadító, örömteli, gyógyító. Nem mellesleg szuper feszültséglevezető is. Én biztosan receptre írnám fel mindenkinek, hogy egyszer vegyen részt egy művészetterápiás foglalkozáson, maximum rájön, hogy ez nem az ő műfaja, és keres tovább olyan technikát, ami számára ideális az önkifejezésre.
KMV: A titulusod pontos megnevezése: komplex művészeti terapeuta – mit takar ez a kifejezés pontosan?
SzKE: Úgy érzem, hogy teljesen tiszta legyen az, hogy mit is takar a kifejezés, ahhoz magáról a módszerről szeretnék pár szót mondani. A Katarzisz Komplex Művészetterápia és Kincskereső Meseterápia módszerét Dr. Antalfai Márta dolgozta ki, és mai napig hálás vagyok Istennek a képzés, és annak sajátélményű képzőművészet- és meseterápiás óráinak. Egyrészt az önismeret egy teljesen más aspektusát ismerhettem meg, másrészt a Katarzisz Komplex Művészetterápia átfogó, gondosan felépített rendszerét sajátíthattam el. A módszer egyediségét a komplexitásának és tematikájának, illetve az egyes módszertani lépések felépítésének köszönheti. A módszer különlegessége a mesterséges úton generált katarzis élménye, melynek célja, hogy a tudattalan vagy meg nem élt komplexusok, konfliktusok meg tudjanak jelenni szimbolikus úton az alkotásokban és a terápia folyamatában feldolgozást nyerjenek.
A foglalkozásokon a természetre, az adott évszakra, hónapra, valamint az évkör ünnepeire hangolódunk, és különféle művészeti eszközökkel dolgozunk. Nonverbális módszerről van szó, de a reflexiók az alkotások után elkerülhetetlenek, így az alkotó könnyebben tudja beépíteni a tudattalanból érkező tartalmakat a személyiségébe. A módszer nonverbális szinten fejti ki hatását, az egész személyiséget bevonja az alkotói folyamatba, és kapcsolatot teremt a tudatos és tudattalan tartalmakkal. Megjelenik az itt és most átélése, illetve a tudattalanból felbukkanó képek és érzelmeink tudatosítása.
KMV: Egyéni és csoportos foglalkozásokat is tartasz. Milyen módszereket alkalmazol ezeken az alkalmakon?
SzKE: A művészetterápiás foglalkozásokon relaxálunk, imaginálunk, segítségünkre vannak a versek, zenék, mesék varázslatos világa is. Különböző művészeti eszközökkel (mint például akvarell, porpasztell, olajpasztell, ceruza, szén, tus, agyag stb.) és technikákkal (kollázs, montázs, képmeditáció) illetve a természet, évszakok, hónapok “erejével” dolgozom, dolgozunk.
Szívügyem, hogy biztonságos, elfogadó, ítélkezésmentes légkört teremtsek. Nem ígérek tuti, gyors megoldásokat, viszont „aha élményekben”, felismerésekben lehet részed, illetve mélyebb rálátást kaphatsz önmagadra és helyzetedre. Kísérlek utadon, hogy megtaláld a saját válaszaidat, jobban megértsd problémáidat, tisztább képet kaphass önmagadról.
Most igaz a 16 hónapos kisfiunkon van a fókuszom, de mentálhigiénés szakemberként segítő beszélgetések keretei között fogadom a hozzám fordulókat, és rendszeresen vezetek saját élményen alapuló, önismereti, művészet- és meseterápiás foglalkozásokat, tematikus workshopokat. A korábbi években kiképző művészetterapeutaként is dolgoztam a Lelki Egészségvédő Alapítványnál, amit különösképp élveztem, mert mély elhivatottságot érzek abban, hogy a tudást, amit kaptam, megosszam másokkal. A főiskolán két nagyszerű sajátélmény-csoportvezetőm volt, Kovács Lili és Török Gabi. Náluk sajátítottam el a művészet- és meseterápia rejtelmeit. Nagyon sokat köszönhetek nekik szakmailag. Antalfai Mártánál végeztem el az egészségvédő és fejlesztő művészetterápiás továbbképzést. Transzformatív erővel hatott rám, hogy a saját életutunk, és azok sorsfordító állomásaival dolgoztunk. Nekem azóta az egyéni életút feldolgozása a méhen belüli időszaktól kezdve az időskorig, a bölcsesség koráig a szívem csücske. A művészetterápia módszerével feleleveníthetjük azon életszakaszainkat is az életút tematikája során, amelyeket nem sikerült megélnünk, vagy esetleg kimaradt az életünkből, és a művészet eszközeivel lehetőség nyílik átélni, integrálni azokat. A tudatosítás, elfogadás által pedig megtörténhet a továbblépés, meghaladás is.
KMV: Milyen nehézségek, problémák esetén tudsz segíteni a hozzád fordulóknak? És mi az a probléma, ami már nem a művészetterápia hatáskörébe tartozik?
SzKE: Életünk során számtalanszor kerülünk olyan helyzetekbe, élethelyzetekbe (magánéleti, családi, párkapcsolati, munkahelyi, egészségügyi, hivatásbeli), amit az addigi problémamegoldó módszereinkkel már nem tudunk megoldani. Ilyen esetben jól jön a külső segítség, támogatás. Az elmúlt években klienseim nagyobb része munkahelyi, párkapcsolati nehézségek, női szerepek, veszteség, gyász, hivatásváltás, kiégés, kiégést megelőző vagy önismeret-fejlesztési céllal érkezett hozzám.
A művészetterápiás foglalkozások egészségmegőrző, önismeret-fejlesztő, gyógyító hatása vitathatatlan. Az alkotások tükörként funkcionálnak és kis térképek, lenyomatok önmagunk megismeréséhez. Ahol a szavak már kevesek, ott csak hagyjuk, hogy a kezünk vezessen minket az alkotás közben, és lelkünk üzenetei nyomot hagyjanak a papíron. Hányszor vagyunk úgy, hogy nem tudjuk szavakba önteni, mi is zajlik bennünk, hogyan is érezzük magunkat, és ekkor egy-egy általunk készített kép többet elárul rólunk, mint gondolnánk. A csoporttagok többször csodálkozásukat fejezik ki a megbeszélések során, hogy a többiek kitalálják, ráéreznek arra, ami bennük zajlik épp, noha egy szóval sem említették azokat a csoporttagok előtt. Magyarországon viszont gyógyító pszichoterápiás munkát csak klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta végezhet, ha látom, hogy valami túlíveli a kompetencia-határaimat, segítek megtalálni a megfelelő szakembert.
KMV: Szükséges-e művésznek is lennie a művészetterapeutának, vagy legalább értenie valamelyik művészeti ághoz?
SzKE: Á, dehogy is! Semmilyen előképzettség nem szükséges a foglalkozásokon való részvételhez, a művészetterápia nem művészképzés. Én abban hiszek, és a módszer alapfelvetése is, hogy minden emberben rejtőzik egy kis művész és várja a lehetőséget, hogy megmutassa magát. A bennünk lévő alkotó erő velünk született, és a művészetterápiás foglalkozásokon pont ezt a kreatív, alkotó ént szólítjuk meg és csalogatjuk elő. Szóval teljesen rendben van, ha úgy érzed, hogy „csak” pálcikaembereket tudsz rajzolni.
KMV: Neked miben változtatta meg az életedet a művészetterápia?
SzKE: Rengeteg élmény kavarog a fejemben. Saját és csoporttagok reflexiói, élménybeszámolói. Egy biztos, hogy adott magasságokat, mélységeket egyaránt. Egy életre szóló önismereti utazásra hívott meg, amiben nincs visszaút. Amit általa ajándékba kaptam, és amiért hálás vagyok: az a jelenben levés, az itt és most állapotának fontossága, a tudatosság, a határaim felfedezése, a természet szeretete, bátorságot, hogy tudjak nemet és igent mondani, az érzelmeimet szabályozni, hogy nincs rosszul sikerült alkotás, rossz meglátás, csak alkotás van. Élménydús, kreatív énidőt, önelfogadást.
