Ünnepi fények, a ballagás előkészületei közepette
Gyertyák csendje, színes szalagok éke,
A végzet órája ketyeg, de még nem éke.
A diákok sora, mint hajnali csillagok tánca,
Készülnek elhagyni a tudás katedrát, mint hősök parancsa.
A teremben csend honol, csak a tollak zizegnek,
A padokon szorongó kezek, szívükben remények.
A tanár szemeiben lágy mosoly, a búcsú ígérete,
A diák szívében a jövő, mint hajnalhasadás fénye.
Az iskola falai között, ahol az évek suhantak,
Hol a tudás cseppjei, mint hópelyhek hullottak,
Ahol a gyermekkorból kinőtt álmok, mint csillagok ragyogtak,
Most, a búcsú pillanatában, mint ünnepi fények ragyognak.
A ballagás napja, mint egy hajnalhasadás,
Az ifjúság virradása, a jövő ígéretének hajnalhasadása.
A tanár szavai, mint a bölcsesség cseppjei hullanak,
Az iskolapadok között, ahol az álmok, mint csillagok ragyognak.
Az ünnepi fények, a ballagás előkészületei közepette,
A jövő hajnalán, a remény, mint a hajnalhasadás fénye ég.
A diákok sora, mint a hajnali csillagok tánca,
Elhagyják a tudás katedrát, a jövő felé tánca.
A búcsú pillanatában, az iskolapadok között,
Ahol az álmok, mint csillagok ragyognak,
A ballagás napja, mint egy hajnalhasadás,
Az ifjúság virradása, a jövő ígéretének hajnalhasadása.
