Titkos kincsek nyomában
A világ, mint egy kusza labirintus,
Bolyongunk benne, miként az elveszett lelkek,
Minden sarokban rejtélyek, titkok tengerében,
Minden lépés egy újabb kérdés, egy újabb fejtörő.
A létezés, mint egy folyamatos keresés,
Titkos kincsek után kutatunk, melyek nincsenek térképen,
Láthatatlan ékszerek, melyeket nem érhetünk el,
De mégis ott vannak, csillognak a lelkünk mélyén.
Ahol a szavak elvesznek, ott kezdődik a titok,
Ahol a gondolatok összefonódnak, ott található a kincs,
Ahol a szívünk dobog, ott él a rejtély,
Ahol a lélek csendje hallható, ott bujkál az igazság.
Az élet, mint egy titkos kincs, melyet keresünk,
De sosem találjuk meg, mert mindig ott van velünk,
A létezés, mint egy rejtély, melyet nem értünk,
De mégis éljük, mert ez adja az életünk értelmét.
A titkos kincsek nyomában járunk, de nem találjuk őket,
Mert a valódi kincs nem a föld alatt, hanem a szívünkben lakozik,
A rejtély nem a világban, hanem a lélek mélyén rejlik,
És a válasz nem a kérdésben, hanem a csendben hallható.
Titkos kincsek nyomában, a létezés útvesztőjében,
Bolyongunk, keresünk, kutatunk, de sosem találunk,
Mert a valódi kincs a létezés maga, a létezés rejtélye,
És a titok, amit keresünk, az életünk értelme.
