Kortárs Versek: Hogyan Konvertáljuk át a Költészetet a Mába?
A Könyv a súlya ezerszeresét vette le az Olvasó válláról: betűről-betűre haladva, grammonként, míg végül az Olvasó olyan könnyű nem lett, hogy… Olvass tovább
A Hangok Ereje a Versekben: Alliteráció, Rím és Ismétlés a Költészetben
A költészet nemcsak a szavak jelentéséről szól, hanem arról is, hogyan hangzanak. A szavak hangzása érzelmeket idéz fel, ritmust teremt, és emlékezetessé… Olvass tovább
A Szabad Versek Ereje: Rúgd Fel a Hagyományos Költészetet!”
"A Hal minden egyes szívverése magában beszélő paradox ima volt. A Sirály dobhártyáját mégis, a távolból is elemi vonzerővel rezgette." /RAA -… Olvass tovább
Óda a zselés szaloncukorhoz
Színes sztaniolpapírba csomagolt élvezet, Bárcsak számban érezhetném már most az ízedet. Narancs- vagy citrom ízű zselés cukorbomba, Egyszer a számban robban megannyi… Olvass tovább
Álomvilágban bolyongok
Álomvilágban bolyongok, furcsán természetesek a dolgok. Egy beszélő fa, egy szavaló kő, egy folyó ami énekel, miközben folyik. Vibrál és laggol minden,… Olvass tovább
Gyere hozzám!
“Gyere hozzám!” sikoltja a szívem minden kínjában és fájdalmában, kegyetlen szerelmem ki nem is érzi, mit kell színlelnem. Aranyló bőröd úgy ragyog,… Olvass tovább
A Lovag
A sivatagi hőség a homokfelhőkben száll fel, az íróasztalom tele van még megtervezendő feladatokkal. A hitelességem forog kockán – vajon az álmomnak… Olvass tovább
A ködös égbolt sír a bánattól
A ködös égbolt sír a bánattól, ahogy a Nap csillagokká törik szét. A szürkület elhúzódó árnyai ünnepélyesen néznek a ragyogó Marsra. A… Olvass tovább
Semmi más, csak a szerető szád.
Semmi más, csak a szerető szád. Egyre több és több áramlik belőle tisztán és a másik módon. Áttetszőn, kipirultan, ezüstösen, be és… Olvass tovább
Elveszni a félhomályban
A Nap elhalványul, árnyékokat hagyva maga után Leheletnyi alak leselkedik a fagyos éjszakai levegőben Varjak kárognak ki ülőhelyükről, kísértetiesen és vészjóslóan A… Olvass tovább