Dadaista Költészet: ha nincs kedved semmihez – Hogyan írj Dadaista Verset?
Fehér nárcisz hegedű ül a szatén lepedőn, és meditál húrjai harapásáról. (és most mond ki szép lassan az "OMMM" szót) /RAA -… Olvass tovább
Fehér nárcisz hegedű ül a szatén lepedőn, és meditál húrjai harapásáról. (és most mond ki szép lassan az "OMMM" szót) /RAA -… Olvass tovább
A limerick egy hol kissé komoly, hol viccesebb, hol szarkasztikus tartalmú versforma, ami a 18. századi Írországból származik. Leginkább a humoros és… Olvass tovább
A Könyv a súlya ezerszeresét vette le az Olvasó válláról: betűről-betűre haladva, grammonként, míg végül az Olvasó olyan könnyű nem lett, hogy… Olvass tovább
A költészet a személyes tapasztalatok feltárásának, kifejezésének erőteljes eszköze. Életünk pillanatai, még amiket természetesnek veszünk, azok is mély értelmet és inspirációt rejtenek… Olvass tovább
A költészet nemcsak a szavak jelentéséről szól, hanem arról is, hogyan hangzanak. A szavak hangzása érzelmeket idéz fel, ritmust teremt, és emlékezetessé… Olvass tovább
A minimalizmus olyan erő a kortárs költészetben, amely tiszta, közvetlen és rendezett megközelítést kínál az emberi tapasztalat mélységeinek kifejezésére. A haiku, a… Olvass tovább
"A Hal minden egyes szívverése magában beszélő paradox ima volt. A Sirály dobhártyáját mégis, a távolból is elemi vonzerővel rezgette." /RAA -… Olvass tovább
Mi az a metafora? A metafora (görögül μεταφορά vagyis átvitel) a költők hatékony eszköze. Lehetővé teszi számukra, hogy összehasonlításokkal és képekkel komplex gondolatokat… Olvass tovább
Nemrég kikerült egy poszt a kortárs költészetről. Ehhez kapcsolódóan most itt van néhány tipp, azoknak, akik kipróbálnák magukat ebben a modern irodalmi… Olvass tovább
Színes sztaniolpapírba csomagolt élvezet, Bárcsak számban érezhetném már most az ízedet. Narancs- vagy citrom ízű zselés cukorbomba, Egyszer a számban robban megannyi… Olvass tovább
Álomvilágban bolyongok, furcsán természetesek a dolgok. Egy beszélő fa, egy szavaló kő, egy folyó ami énekel, miközben folyik. Vibrál és laggol minden,… Olvass tovább
“Gyere hozzám!” sikoltja a szívem minden kínjában és fájdalmában, kegyetlen szerelmem ki nem is érzi, mit kell színlelnem. Aranyló bőröd úgy ragyog,… Olvass tovább
A sivatagi hőség a homokfelhőkben száll fel, az íróasztalom tele van még megtervezendő feladatokkal. A hitelességem forog kockán – vajon az álmomnak… Olvass tovább
A ködös égbolt sír a bánattól, ahogy a Nap csillagokká törik szét. A szürkület elhúzódó árnyai ünnepélyesen néznek a ragyogó Marsra. A… Olvass tovább
Semmi más, csak a szerető szád. Egyre több és több áramlik belőle tisztán és a másik módon. Áttetszőn, kipirultan, ezüstösen, be és… Olvass tovább
A Nap elhalványul, árnyékokat hagyva maga után Leheletnyi alak leselkedik a fagyos éjszakai levegőben Varjak kárognak ki ülőhelyükről, kísértetiesen és vészjóslóan A… Olvass tovább