Téli Varázslat
Az ég alatt, ahol a hópihék szállnak,
Egy másik világban járunk, ahol a csodák szabadon szállnak.
A fák ágai ezüstös csipkékként remegnek,
A szélben halkan zúgnak, mint egy égi zenekar csendjében.
A tél szíve mélyén, ahol a csillagok ragyognak,
A hold fénye alatt, ahol az álmok valóra válnak.
A havas táj csillog, mint egy ezüst tenger,
Ahol a jégvirágok tündöklő csillagokként égnek.
A hófödte erdőben, ahol a csend a király,
Ahol a szél dalol, és a hópelyhek táncolnak a napsugárban.
Ahol a fagyott fák között a tél lelke rejtőzik,
És a hófehér takaró alatt a természet szíve üt.
A tél varázsa ez, ahol minden csoda megtörténik,
Ahol a hópelyhek a levegőben szabadon szárnyalnak.
Ahol a csillagok a hóban ragyognak, mint a gyémántok,
És a hideg éjszaka a tél csodás dallamát zengi.
Az éj leple alatt, ahol a csillagok égnek,
A tél varázsa rejlik, ahol a csodák szabadon égnek.
Ahol a hófödte táj szívét a csend őrzi,
És a tél lelke a hópelyhekben szabadon szárnyal.
Ez a téli varázslat, ahol a csodák ébrednek,
Ahol a hópelyhek a levegőben szabadon szárnyalnak.
Ahol a csillagok a hóban ragyognak, mint a gyémántok,
És a hideg éjszaka a tél csodás dallamát zengi.
