Szívemben él a hazám
A szívemben él a hazám, mint a szélben a dal,
Mint a hajnalban a csillagoknak álma, mint az esőben a sóhaj.
Mint a tengerben a hullámok, mint a hegyekben a szikla,
Mint az erdőben a csend, vagy a patakban a csobogás.
A szívemben él a hazám, mint a búzában a napfény,
Mint a mezőkben a virágok illata, mint a szőlőben a must.
Mint a fákban a gyümölcs, mint a szemben a csillogás,
Mint a szívben a szeretet, vagy a lélekben a vágyakozás.
A szívemben él a hazám, mint a ködben a titok,
Mint a hóban a csendes nyugalom, mint az éjszakában a holdfény.
Mint a tűzben a lángolás, mint a jégen a csillogás,
Mint az időben a múlás, vagy a történelemben a változás.
A szívemben él a hazám, mint a versben a rím,
Mint a dalban a dallam, mint az életben a remény.
Mint a szívben az érzés, mint a lélekben a hit,
Mint a szavakban a jelentés, vagy az érzelmekben a mélység.
A szívemben él a hazám, mint a költészetben a szó,
Mint a képben a szín, mint a zeneben a hang.
Mint a gondolatban a végtelen, mint az álomban a valóság,
Mint az életben a halál, vagy a létezésben a végtelenség.
