Színes szavak táncolnak a költő tollában,
Szárnyalnak, mint a madarak az ég alatt.
Mint a szivárvány, híd a föld és az ég között,
A szavak hídja a lélek és a világ között.
A toll a kézben, mint a varázsló pálcája,
Szavakat sző, mint a szél a hajnal ködét.
A szó a költő szívéből fakadó forrás,
Mely életet ad a papír fehér pusztaságának.
A szavak színei, mint a festő palettája,
Minden árnyalatot megtestesítve, amit a szív érez.
A szavak hangja, mint a zene, mely a lélekben szól,
Érzelmek dallamait hordozza, melyek a szívben lakoznak.
A költő tolla, mint a hajós kormánya,
Mely irányt szab a szavak hajójának a tengeren.
A szavak, mint a csillagok az éjszakai égen,
Világítanak, útmutatóként szolgálnak a lélek útján.
A szavak táncolnak, mint a lepkék a napfényben,
Szabadon, boldogan, életet és szépséget hozva.
A költő tolla, mint a varázsló pálcája,
Színes szavakat varázsol a papír fehér pusztaságára.
Az élet, mint a költő tollának táncoló szavai,
Színes, gazdag, tele érzéssel és jelentéssel.
A szavak, mint a lelkünk tükrei,
Megmutatják, kik vagyunk, és milyenek lehetnénk.
A szavak, mint a csillagok az éjszakai égen,
Világítanak, útmutatóként szolgálnak a lélek útján.
A költő tolla, mint a varázsló pálcája,
Színes szavakat varázsol a papír fehér pusztaságára.
