Színes lufik és boldog pillanatok
Borongós ég alatt, szürke városok közt,
Hol a szív néha-néha színtelenül pihen,
Színes lufik röppennek, égi magasba törnek,
Színes lufik, boldog pillanatok, életünkben.
Mint a nyár utolsó napfénye, mely a szívünkbe ég,
Mint a tél első hópehelye, mely a lelkünkbe száll,
Mint a tavasz első virága, mely a szemünkbe ragyog,
Mint az ősz első levele, mely a kezünkbe hull.
Boldog pillanatok, színes lufik a lelkünkben,
Fölrepülnek, messze szállnak, mint a szívünk vágyai.
Gyermeki öröm, felnőtt bánat, életünk színes lufijai,
Fölrepülnek, messze szállnak, mint a szívünk vágyai.
Színes lufik, boldog pillanatok, életünkben,
Mint a szívünk titkos kincsei, melyeket óvva őrzünk.
Mint a lelkünk mélyén rejlő, csendes, halk dalok,
Mint az életünkben elrejtett, színes, boldog pillanatok.
Színes lufik, boldog pillanatok, életünkben,
Mint a szívünk titkos kincsei, melyeket óvva őrzünk.
Mint a lelkünk mélyén rejlő, csendes, halk dalok,
Mint az életünkben elrejtett, színes, boldog pillanatok.
Színes lufik, boldog pillanatok, életünkben,
Mint a szívünk titkos kincsei, melyeket óvva őrzünk.
Mint a lelkünk mélyén rejlő, csendes, halk dalok,
Mint az életünkben elrejtett, színes, boldog pillanatok.
Színes lufik, boldog pillanatok, életünkben,
Mint a szívünk titkos kincsei, melyeket óvva őrzünk.
Mint a lelkünk mélyén rejlő, csendes, halk dalok,
Mint az életünkben elrejtett, színes, boldog pillanatok.
