Szeretet Szikrái a Sötétben
Sötét éjben, ahol a csillagok ragyognak,
Ahol a Hold bánatosan néz le ránk,
Ott születnek a szeretet szikrái, melyek oly vakítóan világítanak,
Mint a hajnal első sugarai, melyek a sötétséget szétzúzzák.
A szeretet szikrái, mint a csillagok a végtelen éjben,
Fényt hoznak a leghosszabb és legsötétebb éjszakában.
Mint a szél, mely a fák között suhan,
A szeretet szikrái szabadon szállnak, hozzánk találnak.
A szívünkben élnek, ott gyúlnak,
Mint a tűz, mely a télben melegíti a lelkünket.
A szeretet szikrái, mint a virágok tavasszal,
Új életet hoznak, a szívünkben virágba borulnak.
A szeretet szikrái, mint a hajnal első sugarai,
A sötétségben is reményt hoznak.
Mint a csillagok, melyek az éjben ragyognak,
A szeretet szikrái a sötétben is világítanak.
A szeretet szikrái, mint a tenger hullámai,
Hol simogatnak, hol viharosan csapnak,
De mindig ott vannak, a szívünkben élnek,
Mint a csillagok, melyek az éjben fénylenek.
A szeretet szikrái, mint a madár éneke,
Szabadon szállnak, a szívünkben élnek.
Mint a hajnal első sugarai, melyek a sötétséget szétzúzzák,
A szeretet szikrái a sötétben is világítanak.
