Szerelemének édes dallama
Szívemben énekelsz, szerelem édes dallama,
Mint a hajnal, mely átöleli a világ színes palettáját.
A szavak, melyeket suttogsz, mint a szél simogató szava,
Azt súgják, hogy a szívemben te vagy a legédesebb dallam.
A szerelem, mint a szőlő édes nedve, mely a számban szétomlik,
Mint a holdfény, mely a sötét éjszakában a szívembe világít.
Mint a csillagok, melyek a végtelen égen ragyognak,
Mint a vers, mely a szívemben él, s melyet a szerelem írt.
A szerelem, mint a madár dalának édes dallama,
Mely a szívemben visszhangzik, mint a hegedű húrjainak zengése.
Mint a folyó, mely a tengerbe ömlik, s melynek vize tiszta,
Mint a szerelem, mely a szívemben él, s melynek dallama édes.
A szerelem, mint a virág illata, mely a szívembe száll,
Mint a zene, mely a lelkemben zeng, s melynek hangjai édesek.
Mint a vers, mely a szívemben él, s melyet a szerelem írt,
Mint a szerelem, mely a szívemben él, s melynek dallama édes.
A szerelem, mint a napfény, mely a szívemben ragyog,
Mint a vers, mely a szívemben él, s melyet a szerelem írt.
Mint a szerelem, mely a szívemben él, s melynek dallama édes,
Mint a vers, mely a szívemben él, s melyet a szerelem írt.
