Szerelem és Boldogság
A szerelem, az élet csodája,
Mint a szívünkben égő, tündöklő láng.
Egy érzés, mely a lelket átjárja,
Fényt szórva a legsötétebb éjszakán.
A boldogság, a lélek édes méze,
Mely a fájdalmat, bút elűzi, elnyeli.
Egy érzés, mely a szívet megérintheti,
Míg a szemünkben fény csillan, szikrázva fényt szór.
Szerelem nélkül, a szív csupán üres hajó,
Mely a magány tengerén hánykolódik.
Boldogság nélkül, az élet csupán csendes éj,
Melyben a csillagok sem ragyognak.
De ha a szerelem és a boldogság találkozik,
A szívben gyújtva egy tündöklő lángot,
Akkor az élet nem csupán egy utazás,
Hanem egy csodás, ragyogó tánc.
Szerelem és boldogság, kéz a kézben járnak,
Mint a nap és a hold az égen.
Együtt alkotnak egy csodás világot,
Melyben a szívünk boldogan énekel.
Szerelem és boldogság, ők az élet értelme,
Melyek nélkül az élet csupán üres tükör.
De ha ők ott vannak, minden tiszta, minden fényes,
Mint a hajnali napfény a csendes tengeren.