Szent Szavak
A szavak, mint szentek, szárnyalnak,
Áldott a lélek, mely hallgatja őket.
Nem szólnak, csak sugallnak,
Mint a szél, mely a fák között rejtőzik.
A szavak, mint csillagok, ragyognak,
Szemünkben tükröződnek, mint égi lámpások.
Nem égnek, csak világítanak,
Mint a hold, mely az éjben úszik.
A szavak, mint folyók, csobognak,
Szívünkben zengenek, mint halk dalok.
Nem folyik, csak ölelnek,
Mint a tenger, mely a partot öleli.
A szavak, mint hegyek, magasodnak,
Lelkünkben emelkednek, mint óriások.
Nem nőnek, csak állnak,
Mint a szikla, mely az ég felé nyújtózik.
A szavak, mint a szél, szabadok,
Szívünkben szállnak, mint madarak.
Nem repülnek, csak lebegnek,
Mint a felhő, mely az égben lebeg.
A szavak, mint szentek, szárnyalnak,
Áldott a lélek, mely hallgatja őket.
Nem szólnak, csak sugallnak,
Mint a szél, mely a fák között rejtőzik.
