Szavak hídja
A világ szíve megszakadt,
Szavak hídja összeomlott,
Nem maradt más, csak a csend,
Mely a szívemben visszhangzik.
A városok, melyek egykor voltak,
Most csak halottak otthona,
S a tenger, mely hozzánk szólt,
Most csendben nyugszik, mint a sír.
A szavak, melyek hídtól szálltak,
Most széllel táncolnak a porban,
A szívemben ég a tűz,
De a szó már nem talál otthonra.
A híd, mely a szavakat hordta,
Most csendben áll, mint egy sír,
S a szó, mely egykor élt,
Most széllel táncol a porban.
A világ szíve megszakadt,
Szavak hídja összeomlott,
Nem maradt más, csak a csend,
Mely a szívemben visszhangzik.
A városok, melyek egykor voltak,
Most csak halottak otthona,
S a tenger, mely hozzánk szólt,
Most csendben nyugszik, mint a sír.
A szavak, melyek hídtól szálltak,
Most széllel táncolnak a porban,
A szívemben ég a tűz,
De a szó már nem talál otthonra.
A híd, mely a szavakat hordta,
Most csendben áll, mint egy sír,
S a szó, mely egykor élt,
Most széllel táncol a porban.
A világ szíve megszakadt,
Szavak hídja összeomlott,
Nem maradt más, csak a csend,
Mely a szívemben visszhangzik.
