Szárnyaló imák
A csillagos éjben, hol a csend ölel,
Fénylő szemekkel a titkokra lel.
Gondolatok, mint szárnyaló imák,
Szívünk titkait az égbe szálló szavak.
Mint a hajnal, mely a sötétet űzi,
Mint az eső, mely a szomjat csillapítja,
Szívünk titkait az égbe szálló szavak,
Mint a szél, mely a fákat ringatja.
Gondolataink, mint szárnyaló imák,
A csendben rejlő titkokra lelnek.
Mint a hajnal, mely a sötétet űzi,
Szívünk titkait az égbe szálló szavak.
Mint a csillagok, melyek az éjben ragyognak,
Mint a hold, mely a sötétet világítja,
Szívünk titkait az égbe szálló szavak,
Mint az eső, mely a szomjat csillapítja.
Szárnyaló imák, mint a gondolatok,
A titkokra lelnek a csendben.
Mint a hajnal, mely a sötétet űzi,
Szívünk titkait az égbe szálló szavak.
Mint a csillagok, melyek az éjben ragyognak,
Mint a hold, mely a sötétet világítja,
Szívünk titkait az égbe szálló szavak,
Mint az eső, mely a szomjat csillapítja.
Szárnyaló imák, mint a gondolatok,
A titkokra lelnek a csendben.
Szívünk titkait az égbe szálló szavak,
Mint a hajnal, mely a sötétet űzi.
