Ragyogó boldogság, irigység sötét árnyékában
A boldogság ragyog, mint a hajnal első fénye,
Egy észrevétlen pillanatban ölel körbe minket.
Az élet színpadán játszódó dráma vége,
S a szívben ébredő öröm zengi énekét.
De lopva közeledik az irigység árnyéka,
Mint a naplemente utáni ködös est.
Elhomályosítja a boldogság fényét,
S a szívben ébredő öröm énekét elnyomja.
Mégis, a boldogság ragyog, mint a hajnal első fénye,
Egy észrevétlen pillanatban ölel körbe minket.
Az élet színpadán játszódó dráma vége,
S a szívben ébredő öröm zengi énekét.
Az irigység sötét árnyékában is ott a fény,
A boldogság ragyogása, melyet nem homályosíthat el semmi.
A szívben ébredő öröm énekét zengi,
S a boldogság ragyog, mint a hajnal első fénye.
