Az objektum szobrászat, más néven tárgyszobrászat, egy olyan művészeti ág, amely a tárgyak és objektumok formájának és anyagának manipulációjával foglalkozik. Ez a szobrászati stílus a 20. században jelent meg és azóta is folyamatosan fejlődik.
Az objektum szobrászatban a művészek olyan hétköznapi tárgyakat használnak fel, mint például bútorok, háztartási eszközök, játékok vagy éppen elektronikai eszközök. Ezeket a tárgyakat átalakítják, átszervezik vagy újraértelmezik, hogy új jelentést és értelmet adjanak nekik. Az objektum szobrászatban a tárgyak nem csak esztétikai értéket hordoznak, hanem a társadalomra, a kultúrára vagy éppen a fogyasztói társadalomra való utalást is képesek közvetíteni.
Az objektum szobrászatban a művészek gyakran játszanak a méretekkel, az anyagokkal és a textúrákkal. Például egy hatalmas méretű, fémből készült evőeszköz vagy egy óriási műanyag játékfigura lehet az objektum szobrászat egyik ikonikus alkotása. Az objektum szobrászatban a művészek gyakran használnak különböző technikákat és anyagokat, mint például a fémek, a fa, a műanyag vagy éppen a textil.
Az objektum szobrászat célja, hogy felkeltse a nézők figyelmét a hétköznapi tárgyakban rejlő szépségre és jelentésre. Az objektum szobrászatban a művészek gyakran játszanak a nézők elvárásaival és előítéleteivel, hogy megrázzák és elgondolkodtassák őket. Az objektum szobrászat egyfajta kritika is lehet a fogyasztói társadalomra, ahol a tárgyakat gyakran csak használati eszközként tekintjük, és nem veszünk tudomást azok esztétikai vagy kulturális értékéről.
Az objektum szobrászat tehát egy izgalmas és kreatív művészeti ág, amely a hétköznapi tárgyakat emeli ki a mindennapokból, és új jelentést és értelmet ad nekik. Ez a szobrászati stílus lehetőséget ad a művészeknek arra, hogy kifejezzék gondolataikat és érzéseiket a tárgyakon keresztül, és hogy elgondolkodtassák a nézőket a tárgyak és a fogyasztói társadalom jelentőségéről.
