A NovArt Kulturális és Művészeti Magazin archívumából:
GASZTONYI KÁLMÁN
(Budapest, 1964. június 15 -)
festőművész
Gasztonyi Kálmán nevére néhány évvel ezelőtt figyeltem fel az interneten, ahol számtalan alkalommal szembetalálkoztam rendkívül kidolgozott, realista és hiperrealista festményeivel. Technikájára jellemző, hogy mérnöki pontossággal és aprólékosan rajzol, számtalan műfajban alkot, és minden ismert technikát alkalmaz. A különböző falfestészeti technikák: al secco, al fresco, sgraffito és a mozaik mindegyikében jártasságot szerzett, hogy saját tervezésű műveit megvalósíthassa. Képeit szigorú logika, finom tervezés jellemzi, valamint elmondható, hogy a színek térbeli megjelenítése meghatározó jelentőségű a festészetében.
1964-ben született Budapesten. Festészeti tanulmányait 15 évesen kezdte, első mestere a Szőnyi tanítvány, Nagy János festőművész volt. Jelentkezett az Iparművészeti Főiskolára, de nem vették fel – helyette mélyépítő üzemmérnöki diplomát szerzett. Ez a két alapélmény hatással lett festészetére és szakmai mentalitására.
Az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat szabad szellemű műhelyében Wessely Tibor tanítványa lett, amit élete egyik legnagyobb ajándékának tart. Intézményen kívülisége ellenére – vagy éppen azért – eljutott a klasszikus mesterek olajfestészeti technikájáig. Már korai munkái is megjelentek a nemzetközi műkereskedelemben, 1992 óta kiállító művész. Száznál több műve került németországi magángyűjtők és közgyűjtemények tulajdonába. Nagyméretű olajfestményeit München legnagyobb aukciósháza árverezte, két festménye a müncheni Dresdner Bank auláját díszíti. A Nemzetközi Kajak – Kenu Szövetség egykori elnökéről, Sergio Orsi-ról festett portréja Firenzében található. A budapesti Deák téri Evangélikus Múzeum tulajdonában van Ordas Lajos teológiaprofesszort ábrázoló festménye, a sziráki Teleki – Degenfeld kastélyban pedig négy Teleki portréja található. A budapesti La Fabbrica étteremben egy 25m2-es seccoja díszíti a nagytermet.
Tíz éve tanítja az olajfestészet technikáit, jelenleg a Zsilip Festőtanoda művészeti vezetőjeként. Oktatási elveinek alapja, hogy csak a megfelelő technikai tudás megszerzése után biztatja tanítványait egyéni stílusok megvalósítására. Évente több festőtábort vezet, ahol a jelentkezőket a műtermi olajfestészet mellett, a plein air, a pasztell rajz és akvarell festés technikájára is tanítja.
Festészetét a romantikus mesterek ecset- és színkezelése, az aranymetszés szabályain alapuló térkomponálás jellemzi. Nagy biztonsággal rajzol, művészkedő redundanciák nélkül. A művészeti intézményrendszert bejárt alkotókkal ellentétben nem kanonizálta tudatosan műveit. Saját bevallása szerint sem alkalmaz egyfajta stílust, mert bezártságnak, korlátozásnak érzi. Mindig a téma határozza meg a technikát, ami így az élet túlszabályozottságával szemben a szabadság érzetét nyújtja. Ahogy ő fogalmaz:
,,Korszakaim nem kezdődnek és nem végződnek, hanem mindig velem vannak.”
Stílusát és témaválasztását játékos eklektikusság és önellentmondás jellemzi: egyszer sötét hátterű Caravaggio – parafrázisokat készít, máskor naiv gyermekrajzokkal kontrasztba állított önarcképet. Hol a diktátorokat kifigurázó szimbolista festményt (Éjsötétke és a négy törpe), hol ringatózó csónakot (Lebegés, Kipányvázva) fest hiperrealista módon. Istenkereső, éppen ezért életműve nagy részét bibliai jelenetek feldolgozásai alkotják. Aktképein a lágy női szépséget sokszor explicit szexualitással ellenpontozza (Pici, piros pántlika). Az emberi test csak textúraként érdekli, míg hiperrealista márvány ,,portréiban” az emberit keresi (Csók). Látszólag tehát nehéz műveiben mind tematikai, mind stiláris kontinuitást felfedezni, de a mérnöki szabályosság, a szilárd szerkesztés és a gondolati rend mégis finom pókhálót sző festményei közé.
Szívesen fest tájképet, csendéletet, női aktot, festészetére jellemző a sokszínűség, és a magas technikai kivitelezés. Ecsetkezelése, színhasználata az itáliai és flamand mesterek erőteljes hatásáról árulkodik, de a pop-art kultúra és a 21.- századi, információs társadalmakra jellemző szimbólumok és illusztrációs termékek is gyakran felfedezhetőek képein, mintegy ellenpontként, tovább gondolkodásra ösztönözve ezzel a szemlélőt. Az amerikai fotó-realistákhoz hasonlóan, örömmel merül el az anyag és a felület részleteiben. Márványlapokról készült sorozata szabad asszociációra készteti a befogadót.
Festőművészként, és a Tíz éve indult Zsilip Festőtanoda művészeti vezetője és állandó tanáraként is komoly elismeréseket, szakmai megbecsülést és sikereket tudhat maga mögött.
KIÁLLÍTÁSOK
Egyéni
1993: München
2006: Balassi Bálint Gimnázium
2015: Budapest, Bálint Ház
2016: Zsilip Art Center
2017: OTP Bank Galéria, Budapest
2018: Pipacs galéria, Telki
2019: Borral festett képek /vinorell/ Magyarországon elhelyezett reklámfelületek
Csoportos
2008- napjainkig: SolArt Galéria
Neves Kor – Társ Galéria,
Vándorfény Galéria,
Aranyhíd galéria, „ex-Képcsarnok”
Szőnyi István Galéria, Miskolc;
Pro-Art Galéria, Miskolc
2009: Budapest, Radnóti Miklós Emlékkiállítás
2010-2014: Budapest, d2 Galéria
2011: Debreceni Egyetem, Debreceni Református Nagytemplom
2012: Zürich, Nemzetközi Kiállítás- és Vásár
2014: Budapest, Symbol Art Galéria
Jancsó Art Galéria /folyamatosan/
Siófok, Kálmán Imre Kulturális Központ
Budapest, József Attila Színház
2019: Miskolc, „Ex Képcsarnok”,Szőnyi István Galéria, Kamarás Mátéval együtt.
London, Grand Designs Live, Tacchini team
Szerkesztette: Vincze Andrea Victória
Képek – Gasztonyi Kálmán fotója és festményei
Kiemelt kép: Csörögi Dóra
