Megszakadt szálak a szívek között
A szívem, mint egy régi, megkopott szőnyeg,
Melyen száz láb taposta már az életet.
A szálak közt a múlt, a jelen, a jövő,
Elakadt szavak, megfáradt remények.
Szívem, mint egy összetört, régi bútor,
Melyet a sors már többször megkínzott.
Szálak szakadtak, szívek között,
Melyek már nem találnak egymásra soha.
A szerelem, mint egy tékozló gazdag,
Aki szórja a pénzt, de nem tudja, mit veszít.
Egy szó, egy mosoly, egy csók, egy pillantás,
Ez az, ami összeköt és szét is szakít.
A szívem, mint egy vásári báb,
Melyet a sors örökké húzogat.
A szálak közt a múlt, a jelen, a jövő,
Elakadt szavak, megfáradt remények.
A szerelem, mint egy bolondos gyermek,
Aki játszik a tűzzel, de nem érzi a fájdalmat.
Egy szó, egy mosoly, egy csók, egy pillantás,
Ez az, ami összeköt és szét is szakít.
Szívem, mint egy fáradt, megviselt vándor,
Aki már nem találja a hazáját.
Szálak szakadtak, szívek között,
Melyek már nem találnak egymásra soha.
A szerelem, mint egy vak, öreg bölcs,
Aki nem látja, hogy a világ milyen szép.
Egy szó, egy mosoly, egy csók, egy pillantás,
Ez az, ami összeköt és szét is szakít.
A szívem, mint egy megfáradt, öreg hajós,
Aki már nem találja a kikötőjét.
Szálak szakadtak, szívek között,
Melyek már nem találnak egymásra soha.
A szerelem, mint egy örökös, aki nem tudja,
Hogy a vagyon nem pótolja a szeretetet.
Egy szó, egy mosoly, egy csók, egy pillantás,
Ez az, ami összeköt és szét is szakít.
Szálak szakadtak, szívek között,
Melyek már nem találnak egymásra soha.
A szívem, mint egy megfáradt, öreg hajós,
Aki már nem találja a kikötőjét.
