Mámorító Csók
A holnapok szőtt szövetein,
a jövő színes szőnyegén,
hol a csillagok fénye szüretel,
ott találkozunk, lelkek összeérnek.
A szívem húrjain rezzen a dallam,
mikor ajkaink összeérnek vágyakozva,
s az éjszaka selyme beborít minket,
mint a csillagok közötti végtelen távolság.
A csókod, mint a jövő ígérete,
mint a holnapok tündöklő fénye,
melyben minden pillanat örök,
s a szívünkben élő remény.
A szavak nélküli csendben,
a csókod a szívembe ég,
mint a jövőbe vetett híd,
mely a szeretetünknek ad értelmet.
A csókod, mint a csillagok tánca,
mint a jövő ígérete,
melyben minden pillanat örök,
s a szívünkben élő remény.
A csókod, mint a jövő színe,
mint a holnapok tündöklő fénye,
melyben minden pillanat örök,
s a szívünkben élő remény.
A csókod, mint a jövő ígérete,
mint a holnapok tündöklő fénye,
melyben minden pillanat örök,
s a szívünkben élő remény.
A csókod, mint a jövő színe,
mint a holnapok tündöklő fénye,
melyben minden pillanat örök,
s a szívünkben élő remény.
