Lelkek Táncolása
A női lélek, mint a hajnalpír,
mely a kék égboltot aranyba öltözteti,
Mint a csillagok, melyek a sötét éjszakában
a remény fényével ragyognak.
A szív, mint egy bátor harcos,
Küzd az élet viharában,
De a lelkek táncolnak, mint a pillangók,
Szabadon, a széllel szemben.
Női szívek, mint titokzatos kertek,
Tele virágokkal, melyek a napsütésben nyílnak,
Ahol az öröm és a bánat egyaránt otthonra lel,
De a remény sosem hagyja el őket.
Női lelkek, mint a tenger mélyén rejlő kincsek,
Melyeket csak a bátrak fedezhetnek fel,
Ahol a titkok és az álmok egyaránt otthonra lelnek,
Ahol a szerelem és a bánat egyaránt táncol.
A lelkek táncolnak, mint a hajnalpír,
Mely a kék égboltot aranyba öltözteti,
Ahol a remény és a szerelem egyaránt otthonra lel,
Ahol a női lélek, mint egy csodás költői kép, ragyog.
A lelkek táncolnak, mint a pillangók,
Szabadon, a széllel szemben,
Ahol a bánat és az öröm egyaránt otthonra lel,
De a remény sosem hagyja el őket.
Női lelkek, mint a tenger mélyén rejlő kincsek,
Melyeket csak a bátrak fedezhetnek fel,
Ahol a titkok és az álmok egyaránt otthonra lelnek,
Ahol a szerelem és a bánat egyaránt táncol.
A lelkek táncolnak, mint a hajnalpír,
Mely a kék égboltot aranyba öltözteti,
Ahol a remény és a szerelem egyaránt otthonra lel,
Ahol a női lélek, mint egy csodás költői kép, ragyog.