Körhintán játszik a gyermeki ártatlanság
Pillanatnyi csillagfény a gyermek szemében,
Körhintán játszik az ártatlanság, míg csendesen lebeg,
A színek forgatagában, ahol a szív édesen énekel,
És a kacagás, mint a tavaszi szél, halkan zengedez.
Olyan tiszta, mint a patak, mely a hegyekből ered,
Olyan szabad, mint a madár, mely a felhők között tered,
A gyermeki ártatlanság, mely a világban szerteszét,
Mint a virágok illata, mely a nyári szélben terjed.
A napfényben fürdőző gyermeki arc,
Hullámzó haj, mely a szélben táncolva jár,
A játék öröme, mely a szívben ég,
Mint a nap, mely a horizonton lassan alámerül.
A gyermeki ártatlanság, mint az éjszaka csillagai,
Melyek a sötét égen ragyognak, és a csendben dalolnak,
Mint a holdfény, mely a tenger hullámain jár,
A gyermeki ártatlanság, mely a szívben marad.
A szívben, mely a gyermeki ártatlanságot őrzi,
Mint a szél, mely a virágokat ringatja,
Mint a tenger, mely a partot csókolja,
A gyermeki ártatlanság, mely a szívben marad.
És a körhinta forog, a színek kavargása között,
A gyermeki ártatlanság játszik, míg a nap lemegy,
A kacagás, mint a tavaszi szél, halkan zengedez,
A gyermeki ártatlanság, mely a szívben marad.
