Kincsek a történelem mélyén
A múlt titkos kincstárában merülök,
hol régi emlékek szunnyadnak, csendben,
a történelem mélyén, ahol a szavak
százados pora lebeg a levegőben.
Ahol a hősök, királyok, költők,
suttogják történeteiket a szélnek,
a múltba révedő szemem előtt
felvillan a történelem fényének.
Spanyol romantika, absztrakció,
paródia és komédia keveredik,
mint a szivárvány színei az égen,
melyek a szemlélőt elbűvölik.
Egy hajdani világ tárul elém,
hol az érzelmek váltakoznak mint az évszakok,
hol a szerelem édes, mint az érett gyümölcs,
de a bánat olyan mély, mint a tengeri szakadékok.
Ahol a személyek, mint a színpadon,
föl-föl tűnnek, majd el is tűnnek,
hol a szív örömében és bánatában
egyaránt megtalálja a művészetet.
Ahol a szavak, mint a festő ecsetje,
színes képeket festenek a lélek vásznára,
hol a gondolatok, mint a szobrász vésője,
formákat faragnak a szív kőbevésett tájára.
Ez a világ, ez a múlt, ez a történelem,
melyben a szavak kincsei rejtőznek,
ahol a szívem, mint a bányász a mélyben,
a múlt kincseit kutatja, keresi és kutatja.
Szabadvers, mely a lélek mélyére hatol,
mint a szél, mely a fák között suhan,
mely a múlt titkos kincseit kutatja,
mely a szívem mélyén talált otthonra.
