Kincsek a múltból, jövőbe vezető úton
Ó, múlt, te mély kút,
Szívemben őrzött kincsek,
Melyek csillogása
Mint a hajnali napfény,
Betölti a világot.
Régi emlékek,
Mint az őszi levelek,
Hullnak, pörögnek,
De szívemben örök tavasz van,
Mely újra és újra kibontja őket.
A jövő, mint egy távoli hegy,
Még ködös és ismeretlen,
De a múltból hozott kincsek
Megvilágítják az utat előttem,
Mint a csillagok az éjszakában.
A jelen pillanat,
Mint egy tiszta tó,
Tükrözi a múlt és a jövő képét,
És én, mint egy hajós,
Kormányzom hajómat ezen az örök tengeren.
Ó, az élet, mint egy folyó,
Hol csendes, hol vad,
De a múltból hozott kincsek,
Mint a hajók a vízen,
Mindig tovább visznek.