Kedves szemek a csillogó ablakban
Mint csendes csillagok, a bánat égboltján,
Kedves szemek néznek ki a csillogó ablakban.
Szívem hegedűjén játszanak, halk dallamot szőnek,
Melyben a nevetés és a könnyek egymásba ölelkeznek.
Ablaküvegen ragyog a hold fénye,
Tükröződik benne a világ, mely szívemben él.
Szemekben látom a végtelen éjszakát,
Melyben a csillagok, mint gyertyák, lobognak.
Ablak mögött, titkok súgnak a sötétben,
Szemekben olvasom a szavakat, melyeket nem mondanak el.
Szívemben érzem a bánatot, a nevetést,
Melyek a szemekben rejlenek, mint gyöngyök a mélyben.
Ablaküvegen csillan a hajnali fény,
Szemekben látom a reményt, mely nem hagy el.
Szívemben érzem a szeretetet, a melegséget,
Melyek a szemekben ragyognak, mint a hajnal első fénye.
Szabadversben írom le gondolataimat,
Melyek a szemekben olvashatók, mint a könyv lapjain.
Szívemben érzem a bánatot, a nevetést,
Melyek a szemekben ragyognak, mint a csillagok az éjszakában.
