Hangok színpompája a képzeletben
Egy hang, mint láthatatlan színpaletta,
Néma csendben festi életünk vásznát.
Árnyalatok, ködbe vesző kontúrok,
Hangok színpompája a képzeletben.
Képzeletünkben a hangok táncolnak,
Mint égi fények, melyek színes szövetet szőnek.
Lágy dallamok, éles kritikák, halk suttogások,
Életünk színpadán, a végtelen térben.
A hangok színei, mint a hajnal rózsaszínje,
Mint a naplemente arany sugara,
Mint az éjszaka mélykékje, mint a tavasz zöldje,
Mint a tél fehérje, mint az ősz aranya.
A hangok színei, mint a szivárvány íve,
Mint a tenger mélykékje, mint a nap narancs fénye,
Mint a hold ezüstje, mint a csillagok csillogása,
Mint az élet színei, melyek a képzeletben élnek.
Halkan, mint a szellő, mely a fülembe súg,
Vagy hangosan, mint a vihar, mely a szívembe dörög,
A hangok színei, melyek a képzeletben élnek,
Mint a képzelet színei, melyek a hangokban élnek.
A hangok színpompája a képzeletben,
Egy láthatatlan színpaletta, mely életünk vásznát festi.
Árnyalatok, ködbe vesző kontúrok,
Hangok színpompája a képzeletben.
