Pattogó, sistergő, buborékos, szikrázó, pukkanó, szisszenő, sóhajtó: csókolózó. /RAA - Pattogó
Mi az a hangköltészet?
A hangköltészet a költészet olyan típusa, amely a nyelv hangzásbeli tulajdonságait hangsúlyozza a jelentés helyett.
A hangköltők gyakran használnak ismétléseket, fonetikus hangokat és más vokális effektusokat, hogy egyedi hallási élményt teremtsenek.
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a hangköltészetet, beleértve annak eredetét, jellemzőit és főbb képviselőit.
A hangköltészet eredete
A hangköltészet gyökerei a 20. század elejére nyúlnak vissza, amikor olyan költők, mint Hugo Ball és (csak saját felelősségre nyisd meg!) Tristan Tzara a zürichi Cabaret Voltaire-ben tartott előadásaikban kísérletezni kezdtek a nyelvvel. Ezek a költők arra törekedtek, hogy lebontsák a hagyományos költői konvenciókat, és a költészet új formáját hozzák létre, amely a nyelv hangjait, nem pedig a jelentését hangsúlyozta.
A “hangköltészet” kifejezést először az 1960-as években használták a kísérleti költők új hullámának leírására, akik a nyelvben mint a hang és a zene médiumában rejlő lehetőségeket kutatták. Ezekre a költőkre, köztük Bob Cobbingra, Henri Chopinre és Brion Gysinre nagy hatással volt a korabeli avantgárd zene, és egy újfajta, zeneként előadható költészet létrehozására törekedtek.
Hadd mutassak pár rövid példát (értelmet is hozva a puszta hangzás helyett).
Dudálás, fékcsikorgás, Dübörgő lábak, csapódó kapuk, Visító szirénák, bömbölő zene, A város ritmusa véget nem ér. /RAA - Véget nem érő
Falról visszaverődő hangok, Telefonpittyenések, elfojtott suttogások. Nyikorog, zörög a lift. Visszhangok a folyosón. /RAA - Visszhangok
Mennydörgő csattanás, hang-orkán, Repedő üvegszilánk, a hangzavar a tetőfokára hág. Elhalványuló visszhangok, a csend mély, Pillanatnyi szünet, aztán a káosz visszatér. /RAA - Ütközés
Surranó szél, pisszenő szellő, Zizegő levelek, lágy szimfónia, Fütyörészés a fák között, Susogó melegítő, édes dallam. /RAA - Szél
A hangköltészet jellemzői
A hangköltészetre jellemző, hogy a nyelv hangzásbeli tulajdonságaira összpontosít, a jelentést és a hagyományos formákat gyakran másodlagossá téve és átlépve.
A hangköltők gyakran használnak ismétléseket, fonetikus hangokat és más vokális effektusokat, hogy egyedi hallásbeli élményt teremtsenek. A hangköltészetben gyakori a nem-lexikális hangok, például a morgások, nyögések és kattogások használata is.
A hangköltészet egyik legfontosabb jellemzője a performatív jelleg. A hangköltők általában közönség előtt adják elő műveiket, hangjukat és testüket használják, hogy dinamikus és magával ragadó előadást hozzanak létre.
A hangköltészeti alkotásokat persze stúdióban is rögzíthetik és manipulálhatják, elektronikus effektek és más technikák segítségével új hangokat és textúrákat hozhatnak létre.
A hangköltészet gyakran kapcsolódik a “konkrét költészet” (erről egy következő cikkben fogok beszélni) szélesebb mozgalmához, amely a szavak vizuális elrendezését hangsúlyozza a lapon. A hangköltők gyakran használnak vizuális elemeket, például a szóközöket, az írásjeleket és a betűtípust, hogy fokozzák műveik hallási élményét.
A hangköltészet főbb képviselői
A hangköltészet néhány jelentős képviselője (fentebb már beszéltem róluk) Bob Cobbing, Henri Chopin, Brion Gysin, Kurt Schwitters és Jaap Blonk. Ezek a költők sokféle kísérleti művet hoztak létre, gyakran a zene, a performansz és a képzőművészet elemeit is beépítve gyakorlatukba.
- Bob Cobbing brit költő és hangművész volt, akire nagy hatással volt Kurt Schwitters munkássága. Cobbing munkáiban gyakran használt ismétléseket és hangeffekteket, és dinamikus és magával ragadó performanszairól volt ismert.
- Henri Chopin francia hangköltő volt, aki elektronikus effekteket és stúdiómanipulációt használt, hogy új hangokat és textúrákat hozzon létre munkáiban. Chopin munkáiban gyakran használt nem-lexikális hangokat, például kattogásokat és pattogásokat, és ismert volt arról, hogy előadásaiban innovatív módon használta a technológiát.
- Jaap Blonk holland hangköltő, aki sokféle kísérleti művet készített, és előadásaiba gyakran beépítette az improvizáció és a közönség részvételének elemeit. Blonk munkái humoráról, szellemességéről és kreatív nyelvhasználatáról ismertek.
Összegzés
A hangköltészet a költészet egy olyan egyedi és kísérleti formája, amely a nyelv hangzásbeli tulajdonságait hangsúlyozza, nem pedig a nyelv jelentését. Jellemző rá a performatív jelleg, és gyakran a zene, a performansz és a képzőművészet elemeit is beépíti a gyakorlatába. Bár a hangköltészet nehezen olvasható és értelmezhető, olyan gazdag és magával ragadó hallási élményt nyújt, amely semmihez sem hasonlítható a költészet világában.