Gioachino Rossini – “Sevillai borbély” (Il barbiere di Siviglia)
A “Sevillai borbély” Gioachino Rossini olasz zeneszerző egyik legismertebb operája, melyet először 1816-ban mutattak be Rómában. Az opera alapjául Pierre Beaumarchais francia vígjátéka, a “Sevillai borbély” szolgált.
A történet középpontjában a fiatal gróf, Almaviva áll, aki szerelmes Rosinába, a gazdag és szépséges nőbe. Azonban Rosina gondnoka, Bartolo doktor mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a szerelmesek találkozását. Almaviva ezért a segítségét kéri a tréfás és ravasz borbélynak, Figarónak, hogy segítsen elnyerni Rosina kezét.
Az opera tele van humorral, intrikákkal és cselekményfordulatokkal. Figaro szerepe különösen emlékezetes, hiszen ő az, aki minden problémát megold és mindig új ötletekkel áll elő. A zenei jellemzők között megtalálhatók a gyors tempójú, virtuóz áriák és duettek, valamint a vidám és lendületes kórusok.
A “Sevillai borbély” a komikus opera műfajába tartozik, és a bel canto stílus egyik legjobb példája. Rossini zenei tehetségét és humorát tökéletesen tükrözi az opera, mely a mai napig népszerű és gyakran előadott darab a világ színpadain.
Összességében a “Sevillai borbély” egy lenyűgöző és szórakoztató opera, melyben a humor, a cselekmény és a zenei virtuozitás tökéletesen összefonódik. Rossini remekműve méltán szerepel a művészeti lexikonokban, és mindenkinek ajánlott, aki szereti a vidám és lendületes operákat.
