Apró, vékony leányka áll, ünneplője rajta
Bájos lokni, pörgős szoknya az a fodros fajta.
Gombra tágult szemeivel a kulcslyukra tapad
Fellépett, hogy jobban lásson, kicsit inog a pad.
Elküldték egy kis időre szobájába várni
Nem szabad most a kislánynak összevissza járni.
Mert érkezik a Jézuska, sok neki a dolga
És ha ebben megzavarná nem jó dolog volna.
De azt tudja mikor végez megszólal a csengő
Nincs is ennél édesebb hang, lágyan selymes, zengő.
Valamit hall, földre huppan, itt a jelzés végre
Örömében táncra perdül s feltekint az égre.
Én Istenem, jó Istenem megkapom mit vártam?
Azt a csodás képeskönyvet, amit akkor láttam,
Mikor az én anyukámmal könyvesboltban voltam
Egy kicsikét behisztiztem és toporzékoltam.
Azóta már megtanultam türelemmel lenni
Ilyenkor kell, anya szerint, mély levegőt venni.
Ha szeretném tegyek róla, Jézuskának írjak
Karácsonyig jó kislányként viselkedni bírjak.
Betartottam, bár nehéz volt, én mindent megettem
Első szóra lefeküdtem s tündi-bündi lettem.
Kibírtam mert erős vagyok, szüleimnek hála
Remélem a könyvem itt van, Jézuskánál, nála.
Hadarta és úgy átrohant a szomszéd szobába
Mint mesében vadász elől a vasorrú bába.
Fenyő alatt csomagolva várta ajándéka
Ki ismerte egyből látta mi lesz a szándéka.
Szavak nélkül rávetődött, mint egy japán ninja,
Hogy a jussát minél előbb meg is kaparintsa.
Simogatta, csókolgatta a megszerzett könyvet
Kacagott majd szeme sarkán elmorzsolt egy könnyet.
Azóta is úgy alszik el kilenc óra táján
Mese után elnyugodva mosollyal a száján.
