A filmesek világa zárt, kívülállóknak leginkább a végeredmény látszik.
A küzdelmek a háttérben, ami a filmek készítése, finanszírozása és forgalmazása, jobbára láthatatlan.
A jelenlegi filmes világ Magyarországon, jellemzően a külső finanszírozás-alapú gyártásra épül, ezen belül van forrás forgatókönyv fejlesztésre, annak elfogadása esetén talán központi támogatásra is…
Ezt a producerek próbálják összeszedni, ritkább esetben az alkotók, de van olyan is, hogy egy film mögött több produkciós csapat áll. Miért fontos ez? Ennél a konstrukciónál a film legyártása és bemutatása a cél, utána pedig a kapott finanszírozás elszámolása.
A forgalmazásból befolyó bevétel plusz, de itt is különbséget kell a hazai és külföldi forgalmazás között. ( utóbbi esetben az állami forrásból finanszírozó szervezet a kedvezményezett )
Kevés kivételtől eltekintve, ez a konstrukció tartja életben a magyar filmeket, valljuk be, hogy nagy részük nem lenne képes eltartani magát.
Van a filmeseknek egy kis csoportja, amely képes a film költségéhez képest több bevételt termelni, itt nem feltétlenül az egész estés mozifilmekről van szó. A független forrásból, legfeljebb az adókedvezményeket használó alkotók egy ideje elkezdték keresni a szintén független film értékesítés lehetőségét. L
assan kialakul egy új film forgalmazási, menedzsment irány, amely létrehozza a további, addig nem létezett további menedzsment elemeket.
2021 nyarán Herendi Gábor filmrendező arra jutott, hogy a Valami Amerika filmben, a történet egyik szálát jelentő Bűnös város filmet saját költségből elkészíti. Végül is, húsz éves folyamatos reklám után borítékolható volt a siker.
A Herendi-filmek sajátossága a piacképes siker, ha az IMDB értékelését nézzük, kevés rendezőnek ennyire magas az értékelése.
A film forgatókönyve saját finanszírozásból készülő, rövid, nem kifejezetten „moziképes” változatban íródott, kellett hozzá egy értékesítésre alkalmas felület.
Hamarosan sikerült is találni egy online jegyértékesítéssel foglalkozó szolgáltatót, a FUNCODE-ot amelyik elviselhető jutalékért tud saját brand alatt futó szolgáltatást adni és egy online streamingre szakosodott másik társaságot, az ALKON PROJEKT Kft.-t amelyik meg tudta a filmet jeleníteni a jegyvásárlóknak. A jegyértékesítő és a streaming cég hamar kitalálta, hogy lehet a két külön szolgáltatást összekapcsolni és született egy automatikusan futó online szolgáltatás. Jegyvásárlás után érkezik a link, nézhető a film.
( tegyük hozzá, a sikerhez kellett Herendi Gábor „művészi nyomásgyakorlása” is, de ez jót tett az oldal üzemeltetőinek, fejlesztőinek. )
A film máig elérhető, nézhető, jegy itt vásárolható: https://bunosvaros.hu
Az online filmes szolgáltatásnak híre ment a kisfilmes alkotók között, azóta Katus Attila online edzései, a Gyémánt út pora kisfilm és sok más alkotás kerül online értékesítésre.
A közösségi média korában sokan gyártanak tartalmat a Patreon-ra, más streaming felületre, így a szolgáltatást bővíteni kellett olyasmivel, amit a versenytársak nem tudnak.
Itt kezdődött a filmkalózkodás elleni védelmi szolgáltatás…
A Bűnös város sikere borítékolható volt, ahogy az is, hogy a megjelenéssel együtt az illegális letöltés és megosztás is megjelenik majd. Köszönhetően Herendi Gábornak, akkora siker lett a film, hogy nem csak a jegyértékesítés, hanem az illegális felhasználás is rekordot döntött…
Mivel a projekt saját pénzből épült, minden fillérnek helye volt a bevételből, így a szükség kényszerítette helyzetben először meg kellett érteni a magyar filmkalózkodás lényegét, filozófiáját, motivációit, majd ki kellett találni a hatékony ellen lépéseket.
A tapasztalat azt mutatja, hogy két típusa van a filmkalózoknak.
- Az egyik, saját örömére, esetleg az általa létrehozott online közösség szórakoztatására lopkodja a filmeket és osztja meg, különösebb anyagi haszna nincs belőle.
- A másik fajta tudatosabb, a letöltött filmeket egy weboldalba ágyazza be, ahol lehet hirdetni, levelezési – feliratkozó listát hizlalni ezzel bevételt szerezni. Van olyan kereskedelmi rádió is, amelyik ilyen kalóz oldalon gyűjti, majd tereli a hallgatóságot magához.
Átmenet a kettő között az az oldal volt, ahol az admin részére a számlaszáma megadásával a közel negyvenezres taglétszámot arra biztatták, hogy a filmekért cserébe utaljon havi pár száz forintot fejenként.
A „profi” kalózok elmerészkednek odáig is, hogy lopott film elejére „odavarázsolják” a saját logójukat is.
Az üzleti modell egyszerű, az elkalózkodott filmet „újrahasznosítják” közvetett módon, a nagyobb bevételi rész kiesik a jogos tulajdonostól, „cserébe” jóval kisebb pénz kerül a kalóz zsebébe.
Mekkora pénzről beszélünk, amikor kárt emlegetünk? Magyar viszonylatban a jegyárat és az illegális nézőszámot tekintve milliárdos tételről.
A film menedzsment tehát egyszerre alakul értékesítés támogatássá és a szellemi termék védelemmé. hiszen osztozni csak az igazi bevételből lehet.
Ha tetszett a cikk, hasznosnak találtad, kérjük oszd meg másokkal is!
HA előadó művész, filmes, vagy olyan alkotó vagy, akinek jól jönne menedzsment, vagy bármilyen támogatás, keress minket bátran!
Szerző:
Perjési Zsolt
