A feszültség a szobrászatban egy olyan fogalom, amely a kompozícióban rejlő dinamikát és izgalmat jelenti. Ez a fogalom a szobrász művészetben a formák, a vonalak és a tér elrendezésének kölcsönhatásából ered. A feszültség létrejöhet a szoborban található ellentétek, kontrasztok vagy éppen az egyensúly hiánya által.
A feszültség egy olyan erő, amely a néző figyelmét magára vonzza és izgalomba hozza. Ez a fajta feszültség lehet dinamikus vagy statikus, és mindkettőnek megvan a maga hatása a szobor élményére.
A dinamikus feszültség olyan mozgásérzést kelt, amely a szoborban található formák és vonalak által jön létre. Ez a fajta feszültség lendületet és energiát sugároz, és a nézőt arra ösztönzi, hogy felfedezze a szoborban rejlő mozgást.
A statikus feszültség viszont a szoborban található egyensúlyhiányból ered. Ez a fajta feszültség nyugalmat és stabilitást sugároz, ugyanakkor a nézőben kíváncsiságot és érdeklődést vált ki. A szoborban található ellentétek és kontrasztok által létrehozott feszültség a figyelmet a szobor részleteire irányítja.
A feszültség tehát egy olyan fontos elem a szobrászatban, amely segít a művésznek kifejezni az érzelmeket, a mozgást vagy éppen a stabilitást. Ez a fogalom lehetővé teszi a szobrásznak, hogy a formák és a vonalak által létrehozott dinamikát és egyensúlyt kihasználva létrehozza a művészi hatást. A feszültség a néző figyelmét magára vonzza, és lehetővé teszi számára, hogy felfedezze és értékelje a szoborban rejlő kompozíciót és érzelmeket.
