Az Expresszionizmus (Expressionism) a 20. század elején kibontakozó festészeti stílus, amely erőteljesen kifejezi az alkotó érzelmi állapotát és belső világát. A mozgalom a németországi Die Brücke (A Híd) és a Der Blaue Reiter (A Kék Lovag) csoportokhoz köthető, de hatása hamarosan átterjedt más országokra is.
Az expresszionizmus jellemzője a torzított formák, erős színek és az érzelmi intenzitás. Az alkotók gyakran használtak erős kontrasztokat és szimbolikus elemeket, hogy kifejezzék a belső világukat. Az expresszionista festményeken gyakran láthatók torz arcok, elmosódott vonalak és szenvedélyes, indulatos ecsetvonások.
Az expresszionizmus fontos szerepet játszott a modern művészet fejlődésében, és hatással volt más művészeti ágakra is, például a színházra és a filmművészetre. Az expresszionista művészek olyan témákat dolgoztak fel, mint a háború, a társadalmi igazságtalanság és az emberi szenvedés. Az alkotások gyakran provokatívak és sokkolóak voltak, hogy felhívják a figyelmet a társadalmi problémákra.
Az expresszionizmus kulcsszavai közé tartoznak az érzelmek, a belső világ, a torzítás, az erős színek és az intenzitás. Ez a festészeti stílus egyedülálló módon képes kifejezni az alkotó érzéseit és gondolatait, és erőteljes hatást gyakorol a nézőre.
Az expresszionizmus a művészeti lexikonban fontos helyet foglal, hiszen jelentős hatással volt a modern művészetre és a kulturális fejlődésre. A stílus sajátos jellemzői és kifejező ereje miatt érdemes megismerni és tanulmányozni az expresszionista alkotásokat, hogy jobban megértsük a művészet és az emberi érzelmek kapcsolatát.
