Elveszett vágyak távoli tengerén
A vágyak hajója, mint egy álom, ringatózik,
A távoli tengeren, hol a napfény csillagokká fagy.
Borostyán színű szívem szomorúan lüktet,
Mint egy elhagyott kikötőben a hajnal.
A szél halkan suttog, mint egy elfelejtett dal,
És az én lelkem, mint egy elhagyott sziget,
Csak nézi a tengeren ringó vágyak hajóját.
A hullámok, mint a csókok, összeomlanak a parton.
A szívem, mint egy kikötő, várja a hajót,
De a vágyak hajója csak ringatózik a távolban.
Az én szívem, mint egy elhagyott sziget,
Csak nézi a tengeren ringó vágyak hajóját.
A csillagok, mint az elhagyott vágyak, csillognak a tengeren,
De a vágyak hajója csak ringatózik a távolban.
A szívem, mint egy elhagyott kikötő,
Csak nézi a tengeren ringó vágyak hajóját.
Az én szívem, mint egy kikötő, várja a hajót,
De a vágyak hajója csak ringatózik a távolban.
Az én szívem, mint egy elhagyott sziget,
Csak nézi a tengeren ringó vágyak hajóját.
A hullámok, mint a csókok, összeomlanak a parton,
És az én lelkem, mint egy elhagyott sziget,
Csak nézi a tengeren ringó vágyak hajóját.
A csillagok, mint az elhagyott vágyak, csillognak a tengeren,
De a vágyak hajója csak ringatózik a távolban.
