Elveszett pillanatok a szerelem labirintusában
A szerelem labirintusában tévelyegve,
Lépteim nyomán virágok nyílnak és elhervadnak.
Az idő rögös útján, hol a szívem kalapál,
Elveszett pillanatokat keresek, mint akit lázban éget a vágy.
Az éj leple alatt, a csillagok fénye ragyog,
Mint a szívem, mely a sötétben is szeretni tud.
A szél halk suttogása, mint egy titkos dal,
A szerelem édes mérgével átitatott, mely némán kiált.
A szívemben a vágy, mint egy tűz, mely ég,
A szerelem labirintusában elveszett pillanatokat keresek.
A hold fénye alatt, a csillagok között,
A szerelem tengerén hánykolódva, a szívem remeg.
A szerelem, mint egy álom, mely elillan,
Mint a hajnal, mely a sötétséget elűzi.
A szívemben a vágy, mint egy tűz, mely ég,
A szerelem labirintusában elveszett pillanatokat keresek.
A szerelem, mint egy virág, mely elhervad,
Mint a nap, mely a horizonton lebukik.
A szívemben a vágy, mint egy tűz, mely ég,
A szerelem labirintusában elveszett pillanatokat keresek.
Az élet, mint egy álom, mely elillan,
Mint a hajnal, mely a sötétséget elűzi.
A szívemben a vágy, mint egy tűz, mely ég,
A szerelem labirintusában elveszett pillanatokat keresek.
Elveszett pillanatok, mint a szél, mely elszáll,
Mint a csillagok, melyek a végtelenbe tűnnek.
A szívemben a vágy, mint egy tűz, mely ég,
A szerelem labirintusában elveszett pillanatokat keresek.
A szerelem, mint egy álom, mely elillan,
Mint a hajnal, mely a sötétséget elűzi.
A szívemben a vágy, mint egy tűz, mely ég,
A szerelem labirintusában elveszett pillanatokat keresek.
