Elveszett Boldogság Szigete
Ahol a szív szabadon szárnyal, ahol a lélek édesen dalol,
Ott található a boldogság szigete, ahol az élet végül megáll.
De a szigetet elnyelte a tenger, a szívek húrját megszakította,
A boldogság szigete elveszett, a remény szikrája elaludt ottan.
A sziget, ahol a napfény csillogott, ahol a szél lágyan simogatott,
Most csak a csend uralkodik, a boldogság szigete elhagyatott.
A szerelem virágai elszáradtak, a remény fája letört,
A boldogság szigete elveszett, a szívek zengő dalát elnyelte a sötét.
A szigeten, ahol a lélek szabad volt, ahol az élet örökké tartott,
Most csak a csend és a magány, a boldogság szigete elhagyatott.
A szív, mely a szerelemmel égett, most csak a fájdalom lángját érzi,
A boldogság szigete elveszett, a remény szikrája már nem pislákol ottan.
A sziget, ahol az élet öröme csordultig töltötte a szíveket,
Most csak a szomorúság honol, a boldogság szigete elhagyatott.
A szív, mely a boldogságot kereste, most csak a fájdalmat találja,
A boldogság szigete elveszett, a remény szikrája már nem világít ottan.
De a szív, mely a boldogságot kereste, még mindig remél,
Hogy a boldogság szigete nem veszett el, csak elrejtőzött a sötétben.
A szív, mely a szerelmet érezte, még mindig érzi a fájdalmat,
De a remény szikrája még mindig ott pislákol, a boldogság szigetén.
