Elveszett Álmok, Megtalált Vigasz
Hol járnak az elveszett álmok, az éjnek szülöttei,
A csillagok között melyek, a létezés kísérői?
Az élet színpadán, ahol a múlt és jövő összefonódik,
Hol csendesen a jelen, a szívünk mélyén megpihen?
Hol a remény szikrája, mi a sötét éjszakában fénylik?
Hol a bánat, mi a lelkünk mélyén csendesen ég?
Ahol a vágyak tüzében, a szívünk lángol,
Ahol a fájdalom árnya, a lélekben lappang.
Az élet, mint a tenger, hullámzó, végtelen,
Hol a boldogság szigete, a remény partján vár reánk.
Ahol a szívünk mélyén, a bánat csendesen ég,
Ahol a vágyak tüzében, a szívünk lángol.
Ahol az élet színpadán, a múlt és jövő összefonódik,
Ahol a jelen csendesen, a szívünk mélyén megpihen.
Elveszett álmok, megtalált vigasz, a létezés titka,
Az élet színpadán, ahol a remény és a bánat összefonódik.