Elúszó pillanatok, múló lehetőségek
Széllel szálló, színes levelek,
Mint életünk elúszó percei.
Múló lehetőségek, elszaladt alkonyok,
Szívünk mélyén eltemetett remények.
Lángoló naplementékben búcsúzó nap,
A jövőbe vetett, fájóan édes remény.
Szerelem, mint a tenger habjai közt rejtőző gyöngy,
Sorsunk szőtte hálóban fogva tartott képzelet.
Szabadság, mint a sas szárnyalása az égen,
Vágyakozás, mint a hajnal első sugarai.
Elúszó pillanatok, mint a homokszemek az órában,
Múló lehetőségek, mint a csillagok a végtelen égen.
Egy érintés, egy szó, egy pillantás,
Mint a tenger partján hagyott nyom.
Elmúlás, mint a holdfényben fürdő éj,
A csendben halkan susogó falevelek.
Szívünkben élő, soha el nem múló vágy,
Mint a tenger mélyén rejtőző kincs.
Elúszó pillanatok, mint az életünk lapjai,
Múló lehetőségek, mint a széllel szálló szavak.
Végtelen út, melyen lépteink hangja visszhangzik,
Mint a múltunk emlékei, melyek a jelenünkbe szővek.
Elúszó pillanatok, mint a szívünk dobbanásai,
Múló lehetőségek, mint a szélben ringó fűszálak.
Színpadon játszott életünk drámája,
Mint a végtelen ég alatt szárnyaló madár.
Elúszó pillanatok, mint a széllel szálló virágillat,
Múló lehetőségek, mint a hajnal első sugarai.
