Az előhívás, más néven fejlesztés, a fotográfiai folyamat egyik lényeges lépése, amely során a készített expozíciót tartalmazó film vagy papír kép láthatóvá válik. Ez a folyamat a kép rögzítését követően történik, és a képész számára lehetővé teszi, hogy a megfelelő kontrasztot, tónusokat és részleteket hozza ki a képből.
Az előhívás során a film vagy papír képet egy speciális vegyszeres folyadékban áztatják, amelynek célja, hogy a rejtett ezüst-halogenid kristályokat látható ezüst képpontokká alakítsa át. Ez a folyamat a képész számára lehetővé teszi, hogy a képét tovább formálja és javítsa, hogy a kívánt vizuális hatást elérje.
Az előhívás során a képésznek számos tényezőt figyelembe kell vennie. Az előhívó folyadék hőmérséklete, az áztatási idő és az előhívó vegyszer koncentrációja mind befolyásolhatják a kép végső megjelenését. A képésznek tehát kísérleteznie kell ezekkel a tényezőkkel, hogy megtalálja a legmegfelelőbb beállításokat a képének előhívásához.
Az előhívás során a képésznek figyelnie kell a kép kontrasztjára és tónusára. Az előhívás során a kép sötétebb részei erősebben fejlődnek ki, míg a világosabb részek kevésbé. Ezért a képésznek finomhangolnia kell az előhívást, hogy megfelelő kontrasztot és tónusokat érjen el a képén.
Az előhívás egy olyan művészi folyamat, amely lehetővé teszi a képész számára, hogy a képét a kívánt módon formálja és javítsa. Az előhívás segítségével a képész képes kiemelni a kép részleteit, javítani a kontrasztot és tónusokat, és létrehozni egy olyan képet, amely hűen tükrözi a képész eredeti elképzelését.
Az előhívás tehát elengedhetetlen lépés a fotográfiai folyamatban, amely lehetővé teszi a képész számára, hogy a képét a legjobb formában hozza ki. Ez a folyamat a képész kreativitását és szakértelmét igényli, és lehetővé teszi számára, hogy a képét egyedi és lenyűgözővé tegye.
