Egy pillanat, örökké emlék
Viharos éj szívében, a csillagok alatt,
Női lélek szárnyal, szabadon, mint a madarak.
Egy pillanat, örökké emlék, mint a szélben suhanó szó,
Megfoghatatlan, mint a reggel hajnali ködje, mely elszáll.
A holdfényben fürdő táj, az éj csendes szíve,
A női lélek kincse, mely a világban él.
Egy pillanat, örökké emlék, mely a szívben él,
Mint a tenger mélyén rejlő kagyló, mely gyöngyöt rejteget.
Megszületik a nő, a világ szívében,
Mint a nap, mely felkel, hogy fényt adjon a világnak.
Egy pillanat, örökké emlék, mely a szívben él,
Mint a nap, mely felkel, hogy fényt adjon a világnak.
A női lélek, mint a virág, mely kibontja szirmait,
A világ szívében él, mint a nap, mely felkel.
Egy pillanat, örökké emlék, mely a szívben él,
Mint a virág, mely kibontja szirmait, hogy illatot árasszon.
A női lélek, mint a hold, mely az égen ragyog,
A világ szívében él, mint a nap, mely felkel.
Egy pillanat, örökké emlék, mely a szívben él,
Mint a hold, mely az égen ragyog, hogy fényt adjon a világnak.
Egy pillanat, örökké emlék,
A női lélek, mely a világ szívében él.
