Az édes káoszra gyakran úgy gondolnak, mint oximoronra; két szóra, amelyek látszólag ellentmondanak egymásnak. Viszont akik már megtapasztalták a teljes kuszaságot és összevisszaságot, tudják, hogy az gyakran igencsak édes lehet.
Mint egy hullámvasút, tele fordulatokkal és kanyarokkal, megrémiszt, elbizonytalanít, közben leköti a figyelmünket és polipként ragadja meg képzeletünket.
Az élet maga is kaotikus természetű; bármennyire is tervezzük vagy próbáljuk irányítani a jövőt, bármelyik pillanatban bekövetkezhetnek előre nem látható események, amelyek kilöknek minket a helyes/helytelen irányból.
Az édes káosz olyan, mint az élet hullámvölgyei – az öröm vagy a félelem meg nem jósolható pillanatai -, de ahelyett, hogy tehetetlennek vagy rémültnek éreznénk magunkat, izgalom és várakozás jár át minket, hiszen valami különleges vár ránk.
Az írás a galéria után folytatódik!
Kattints a képekre a nagyításhoz / lapozáshoz!
Talán ezért vonzódnak sokan az olyan extrém sportokhoz, mint az ejtőernyőzés, a bungee jumping és a sziklamászás – élvezik az “bármi megtörténhet” állapotát, miközben feszegetik a határaikat és szembenéznek a félelmeikkel. Izgalmas amikor nem tudod pontosan, mi fog történni, de eléggé bízol magadban ahhoz, hogy vállald a kihívást.
Ugyanezeket az érzéseket átélheted persze egy baráti esti kiruccanás vagy egy új helyet felfedező kaland során; ha elengeded az elvárásaidat, bármi megtörténhet!
Az édes káosz megtapasztalásának másik módja a művészet. Amikor egy művész a semmiből hoz létre valamit – legyen az festészet, írás vagy zene -, általában fogalma sincs róla, hogy mi születik a végén.
Minden kreatív projekt egy üres lapként kezdődik, amelyre végtelen lehetőségek vannak írva; ha elengedjük az irányítást, és hagyjuk, hogy a spontán ötletek szabadon áramoljanak a lapra, a káoszból valami gyönyörű dolog születik. A kulcs az, hogy ne aggódjunk a hibák miatt, hanem egyszerűen élvezzük az alkotási folyamatot olyannak, amilyen: édes káosznak!
Az édes káosz lehetőséget kínál arra, hogy másképp éljük az életünket – félelem nélkül vállaljunk kockázatot, és tárt karokkal fogadjuk a meglepetéseket!
Van valami felszabadító abban, hogy így, a flow szerint élünk – oda megyünk, ahová az élet vezet minket anélkül, hogy túlgondolnánk minden egyes döntést, vagy állandóan a tökéletességet várnánk el.
Ha úgy döntünk, hogy elfogadjuk a bennünk rejlő kaotikus természetet – megengedve magunknak, hogy elengedjük a zablát és élvezzük, ami az utunkba kerül – akkor az öröm mélyebb pillanatait éljük át, mint valaha!
/RAA
