Csillagok fénye a vízen
Csillagok szórják fényüket az éjszakai égen,
Tükörképük a csendes tengeren remeg.
Fényükkel festenek a víz sima felületén,
Mint festő ecsetje a vásznon, mely szüntelen képeket terem.
Kapcsolatuk örök, mint a világ örök körforgása,
Fényükkel hoznak életet a sötét éjszakába.
A tenger, mint egy vászon, várja a csillagok festői ecsetét,
Mely a fény és a sötét közötti határt egyensúlyba helyezi.
A csillagok fénye a vízen, mint egy gyöngyfüzér,
A sötét éjszakában világít, mint egy lámpás.
A tenger hullámai, mint a szél által hajtott szövet,
Mozognak a csillagok fénye alatt, mint egy táncos.
A csillagok fénye a vízen, mint egy örök tűz,
Mely a sötétségben ég, de soha el nem aluszik.
A tenger, mint egy éjszakai égbolt, tükrözi a csillagokat,
Melyek a végtelenben ragyognak, mint egy örök lámpás.
A csillagok fénye a vízen, mint egy álom,
Mely a sötét éjszakában születik, de a hajnalban elhal.
A tenger, mint egy álmodozó, mereng a csillagokon,
Melyek a végtelenben ragyognak, mint egy örök csoda.
A csillagok fénye a vízen, mint egy vers,
Mely a csendben születik, de a zajban elhal.
A tenger, mint egy költő, írja a csillagok versét,
Mely a végtelenben szól, mint egy örök dal.
