Csilingelő csizmák vágya
Csilingelő csizmák, koptató kopogás,
A csendet szaggató, szívemben döngő vágy.
Sötét utcák mélyén, ahol a fény elszáll,
Ott keresem én a létezés igazát.
Kopogó csizmák, mint a remény szava,
Mint a vágy, mely szívemben ég, mint a parázs.
Mit találok én, a sötétben, a csendben?
Csak a magány, a némaság, és a vágy.
Csilingelő csizmák, mint a jövő zenéje,
A szívemben égő, soha el nem múló láz.
Mint a szél, mely a fák között susog,
Mint a csillagok, melyek az égen ragyognak.
Csilingelő csizmák, mint a szabadság íze,
Mint a vágy, mely szívemben ég, mint a láng.
Mit találok én, a sötétben, a csendben?
Csak a magány, a némaság, és a vágy.
Csilingelő csizmák, mint a remény szava,
Mint a vágy, mely szívemben ég, mint a parázs.
Mit találok én, a sötétben, a csendben?
Csak a magány, a némaság, és a vágy.
Csilingelő csizmák, mint a jövő zenéje,
A szívemben égő, soha el nem múló láz.
Mint a szél, mely a fák között susog,
Mint a csillagok, melyek az égen ragyognak.
Csilingelő csizmák, melyek a vágyat hordozzák,
Mint a remény, mely szívemben ég, mint a láng.
Mit találok én, a sötétben, a csendben?
Csak a magány, a némaság, és a vágy.
Csilingelő csizmák, melyek az életet hordozzák,
Mint a remény, mely szívemben ég, mint a láng.
Mit találok én, a sötétben, a csendben?
Csak a magány, a némaság, és a vágy.
Csilingelő csizmák, melyek a jövőt hordozzák,
Mint a remény, mely szívemben ég, mint a láng.
Mit találok én, a sötétben, a csendben?
Csak a magány, a némaság, és a vágy.
Csilingelő csizmák, melyek a vágyat hordozzák,
Mint a remény, mely szívemben ég, mint a láng.
Mit találok én, a sötétben, a csendben?
Csak a magány, a némaság, és a vágy.
